Nem a kormányt és nem az államot, hanem saját munkáltatójukat, adott esetben a kórházakat perelik az orvosok. Így az elmaradt ügyeleti díjat is az intézménynek kell kifizetnie, ha a bíróság megítéli. Ez nem cinikus magatartás, hanem jogkövető viselkedés – mondta Rácz Jenő annak kapcsán, hogy Magyarországon elsőként született a múlt héten jogerős ítélet egy ilyen ügyben. Mint arról beszámoltunk: a szolnoki Hetényi Géza kórház 14 orvosa indított pert az intézmény ellen, mert – szerintük – nem az Európai Bíróság döntésének megfelelően számították ki az ügyeletért járó díjukat. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság igazat adott a doktoroknak abban, hogy az ügyelet egészét munkaidőnek kell tekinteni. Hazánkban jelenleg az ügyeletnek csak egy részét ismerik el munkaidőnek, s csak ezután fizetik ki a túlmunkadíjat. Szolnokon sincs még döntés azonban arról, hogy visszamenőleg jár-e pénz a felpereseknek.
Ha tömeges perek indulnak, és visszamenőlegesen megítélik a pénzt, az intézmények nem tudják majd kifizetni, hiszen az állami finanszírozásuk nem számol a jelenleginél magasabb ügyeleti díjjal – mondta korábban Golub Iván, a Magyar Kórház Szövetség elnöke. Leszögezte: a hatályos magyar törvényeknek megfelelően fizettek a dolgozóiknak, nem ők tehetnek arról, hogy ezek a jogszabályok nem voltak megfelelőek. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke szerint nem lehet megbecsülni, hogy milyen működési nehézségeket okozhat, ha az esetleges jogerős bírósági döntéseket követően a kórházaknak egyenként több 10 millió forintot kellene kifizetniük.
Mindenképpen be kell avatkoznia a kormánynak – jelentette ki Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A jelenlegi helyzet ugyanis azért állt elő, mert az illetékesek rossz döntéseket hoztak, pedig a szakmai szervezetek már régen jelezték, hogy a rendszer nem felel meg az Európai Bíróság döntésének. Hozzátette: kormányzati intézkedések nélkül is tárgyalhatnának a munkáltatók magasabb díjazásról a dolgozókkal, hogy elkerüljék a pereket. Lapunk azonban nem talált olyan kórházvezetőt, aki hajlandó lenne erre.
Az egészségügyi miniszter nem vitatja a bíróság döntését, de szerinte nem lehet annak eleget tenni a jelenlegi rendszerben. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók munkaidejét ugyanis heti 60 órában maximálja a jogszabály. Ha az ügyelet minden óráját munkaidőnek tekintenék, akkor ők kevesebbet dolgozhatnának, és összeomlana az ellátás. Ezért számos intézkedést kell hozni – például növelni a jelenlegi munkaidőkeretet –, ám ez nem megy egyik napról a másikra. Szükségesnek tartja az ügyeleti rendszer átszervezését, továbbá azt is, hogy több dolgozót alkalmazzanak vállalkozóként, hiszen az szélesebb mozgásteret enged a munkaidő számításánál. A miniszter hangsúlyozta: a probléma az unió számos tagállamában jelentkezett.
Másként látja az orvoskamara elnöke. Éger szerint viszont Magyarországon nem veszélyeztetné az ellátórendszer működését, ha a bírósági döntésnek megfelelően számolnák az ügyeleti időt. Úgy véli, az új rendszerre való átálláshoz alapvetően annyi szükségeltetne, hogy a döntéshozók módosítsák a munkavégzés jelenleg heti 60 órában maximált időkeretét, az ugyanis az EU-s szabályoknál is szigorúbb.
origo.hu
A bíróság is kimondta, hogy hazudott Magyar Péter
