Magyarország 2004. májusi uniós csatlakozása óta eltelt időszakra kamatok nélkül körülbelül egymillió forintot és annak járulékait kérte eddig személyenként a szolnoki Hetényi Géza Kórháztól az a 14 orvos, akinek az ügyében elsőként hozott jogerős döntést múlt héten a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság. Az úgynevezett közbenső ítélet igazat adott az orvosoknak, összegszerűségről azonban nem szólt, arról később dönt majd az első fokon eljáró bíróság. Mint arról tegnap beszámoltunk: a bíróság azt mondta ki, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a teljes ügyeletet munkaidőnek kell tekinteni. Magyarországon azonban az ügyeletnek ma csak egy részét, 16 órából általában 4–8 órát ismernek el munkaidőnek, s csupán ez után fizetik ki a jogszabályban meghatározott túlmunkadíjat.
– A döntés felgyorsíthatja az ilyen perek megindulását – mondta kérdésünkre Szántai Katalin, a felperesek ügyvédje. Hozzátette: már nemcsak orvosok, hanem szakdolgozók is jelezték, hogy perre mennének az elmaradt járandóságért.
Mánya Kristóf szintén pert indított az elmaradt ügyeleti díj miatt. Ügyében – egyelőre első fokon – a szolnokihoz hasonló döntést hozott a bíróság. Mánya Kristóf arra hívta fel a figyelmet, hogy többek között saját munkaadójánál, a gyöngyösi Bugáth Pál-kórháznál – amely hamarosan kht.-vá alakul – úgy akarnak új munkaszerződést kötni az orvosokkal és a szakdolgozókkal, hogy az ügyeleti díj kiszámításánál nem veszik figyelembe a jogerős szolnoki döntést. Azaz úgy számolnák ki továbbra is a díjazást, hogy a bent töltött időnek csak egy részét tekintenék munkaidőnek. A gyermekorvos szerint mindez jogilag aggályos, ezért nem írta alá a szerződést, és inkább egy másik kórházban folytatja a munkáját.
Nem gyűjtik a krediteket?
Több ezer egészségügyi szakdolgozó nem gyűjtötte még össze a működési engedélye meghosszabbításához szükséges kreditpontot, pedig a határidejük közeleg – nyilatkozta Balogh Zoltán, az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Nem egyszerre érkezik el a működési engedély meghosszabbításának határideje, az ugyanis 1993 óta folyamatos. Akkor telt le az első olyan ötéves időszak, amely alatt a törvény szerint 100 kreditpontot kell összegyűjteniük ahhoz, hogy tovább dolgozhassanak. Pontot szerezni például továbbképzéssel, konferencián való részvétellel, publikációval, de még a folyamatos munkavégzéssel is lehet. Nem tudni pontosan, hányan nem teljesítették ezt a kötelezettséget, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szerint azonban számuk eddig elenyésző. Balogh Zoltán viszont állítja: sokan lehetnek, akik nem foglalkoznak ezzel a kötelezettséggel. A kamara kezdeményezi, hogy módosítsák a „pontgyűjtési rendszert” a jobb követhetőség érdekében. Hazánkban 130 ezer szakdolgozó szerepel a működési nyilvántartásban, ennél azonban valójában legalább 20 százalékkal kevesebben vannak a pályán.
