Csatát nyertek az ügyelő orvosok

Megszületett az első jogerős bírósági döntés az orvosi ügyeletek díjazása miatt indult perekben – tudtuk meg. Az ítélet az orvosoknak adott igazat abban, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a teljes ügyeletet munkaidőnek kell tekinteni, s ez alapján kell érte fizetni.

2005. 09. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jogerős döntésében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság kimondta, hogy az uniós irányelvnek megfelelően az ügyelet idejét teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni. (Hasonló következtetésre jutott korábban az Európai Bíróság is.) A pert a szolnoki Hetényi Géza Kórház orvosai indították, mert Magyarországon az ügyeletnek csak egy részét, 16 órából általában négy– nyolc órát ismernek el munkaidőnek, s csupán ezután fizetik ki a jogszabályban meghatározott túlmunkadíjat.
*
Sándor Géza, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnökhelyettese lapunknak elmondta: az első fokon eljáró bíróság döntését megváltoztatva, másodfokon a 14 felperesnek adtak igazat annyiban, hogy a teljes ügyeletet munkaidőnek kell tekinteni. Ezzel azonban nem dőlt el végleg a vita – hangsúlyozta. Arról ugyanis még nem határozott a bíróság, hogy az orvosokat megilleti-e a keresetükben követelt összeg. Ezt majd az elsőfokú bíróságnak kell eldöntenie egy új eljárásban.
– Nem kapta meg egyelőre az ítélet írásos indoklását az alperes, azaz a szolnoki kórház – mondta lapunknak Baksai István főigazgató.
Nemzetközi sajtótájékoztatót hívott össze a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a bírósági döntés hallatán, hogy más országokba is eljusson a hír. Az ügyeleti elszámolás problémájával ugyanis számos uniós tagállam küzd. Éger István, a MOK elnöke óriási jelentőségűnek nevezte a bírósági ítéletet. Most már döntenie kell a kormánynak: megvárja, hogy a jogerős döntés hallatán tömeges perek induljanak – több ügy ma is folyamatban van –, vagy kifizeti az elmaradt járandóságot.
Nemrég kérdőíves felmérés segítségével megpróbálta felmérni az orvoskamara, hogy mennyivel fizettek kevesebbet az orvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak annál, amit akkor kellett volna kapniuk, ha az elszámolás az uniós bíróság döntése szerint történik. A különbözetet Magyarország 2004 májusi uniós csatlakozása és 2005. június vége között körülbelül 40 milliárd forintra teszik. A közel 19 ezer ügyelő orvos így átlagosan 1,44 millió forintot követelhetne kamatok nélkül – vélekedett a MOK.
Nem is a kifizetés lenne a fő probléma, hanem az, hogy ha a teljes ügyeletet munkaidőnek kell tekinteni, akkor az orvosok kevesebbet dolgozhatnak majd, mint most – hangsúlyozták az Egészségügyi Minisztériumban. Rácz Jenő miniszter korábban elmondta, hogy meg kell vizsgálni: miként lehetne növelni az orvosok munkaidőkeretét, s ezután a jogszabályokat úgy kell megváltoztatni, hogy azok megfeleljenek az EU irányelvének és az uniós bíróság döntésének. A munkavégzés időtartamát törvény maximálja hazánkban, ma heti 60 órában. Ha egy ügyelet ebből többet „visz el” a jelenleginél, akkor az orvosok munkaidőkerete hamarabb elfogyna. Ekkor összeomolhatna az ellátórendszer, mert nem lenne elegendő orvos. Rácz szerint nincs kényszer a kormányon, hogy azonnal fizessen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.