Hetek óta zajlik a számháború arról, hogy mikor érjük be Ausztriát. Emlékezetes, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter nemrég a Nap-kelte adásában úgy nyilatkozott, hogy Magyarország 10–12 év múlva ott tarthat, ahol nyugati szomszédunk, hiszen – Kóka vélekedése alapján – „mi dupla olyan gyorsan növekszünk, mint ők”. A Gyurcsány-kormány minisztere ominózus kijelentését már pontosította egy bulvárlapnak: „Úgy értettem, hogy tíz-tizenkét év alatt arra a szintre juthatunk el, ahol Ausztria jelenleg tart.” Vagyis egy kicsivel több mint egy évtized múlva Magyarország olyan lesz, mint Ausztria az idén.
Homlokegyenest másként vélekednek erről közgazdászok, akik szerint ehhez a teljesítményhez 15–20 esztendő is szükséges. Yerecyan Ara osztrák szakértő arra a kérdésre, hogy mikor kerülhetünk valóban egy szintre nyugati szomszédunkkal, így válaszolt: 20–22 év alatt érhetjük be a jelenlegi osztrák béreket, de még messze leszünk a mai életszínvonaltól, amelyet a jelenlegi négyszázalékos növekedéssel sohasem hozhatunk be. Számítások alapján ehhez a produkcióhoz 15 százalékos gazdasági bővülés szükséges. A mostani gyorsulási ütemmel ötven évre is szükség lesz. Amúgy a Kóka János által említett dupla sebességes növekedés nem Magyarország és Ausztria, hanem Magyarország és az euróövezet között mutatható ki (2,9, illetve 1,4 százalék). – Miután a lakosság életszínvonalával foglalkozunk, tudnunk kell, hogy azt alapvetően a keresetek és azok vásárlóereje, valamint a szociális biztonság mértéke szabja meg. Életszínvonal szempontjából az sem mindegy, hogy a megkeresett bérből hány főnek kell megélnie – tette hozzá. Yerecyan Ara érzékeltette: Ausztriában a havi átlagfizetés forintra átszámolva 575 ezer forint, ám ott a 3,6 millió „keresőnek” kell 2,3 millió úgynevezett nem aktív polgárt kell eltartani. Ezzel szemben hazánkban 3,9 magyarországi adózó átlagkeresetével számolhatunk, ami havonta bruttó 160 ezer forint, s hatmilliónyian nem dolgoznak. Persze nem árt fejben tartani azt sem, hogy a nyugdíjasok Ausztriában nem az eltartottak kategóriájába tartoznak. Ennek oka rendkívül egyszerű: az elmúlt évtizedekben befizetett nyugdíjjárulékokat az ottani intézetek értékmegőrző ingatlanokba és értékpapírokba fektették, amelyből a sógorék kényelmesen kifizetik a magyar nyugdíjak ötszörösét. „Ezzel szemben a szocialista Magyarországon a negyven év leforgása alatt befizetett járulékokat elsikkasztották – hangoztatta Yerecyan Ara –, így a rendszerváltás utáni kormányok a mai keresők nyugdíjalapját kénytelenek szétosztani.” Az osztrák szakértő kitért arra is, hogy nem kevésbé szánalmas a betegellátás kérdése. Az összlakosság ellátásához egy főre évi 327 ezer forint folyik be, így Magyarországon havi
27 250 forint jut a kezelendő polgárokra, míg Ausztriában 460 ezer forint – minden hónapban!
De kanyarodjunk vissza a fizetésekhez! Arra az esély szinte egyenlő a nullával, hogy 2017-ben, vagyis a 2005-ös osztrák szinten, például egy gyári munkás bruttó félmilliót, míg egy pedagógus majdnem bruttó egymilliót keressen. A lapunknak nyilatkozó szakértő végezetül hangsúlyozta: a felzárkózásnak egyetlen módja a keresők számának növelése, amelyre kitűnő alkalom lett volna a kettős állampolgárság intézménye, amelyet a gazdasági előnyök rovására, kizárólag pártpolitikai érdekből a magyar miniszterelnök megtorpedózott.
Tizenkét év múlva? Amennyiben Kóka János verziója beteljesedik, tizenkét év múlva a kátyú ismeretlen fogalom lesz, és járhatóak lesznek a mellékutak is, továbbá kiépített autópályák kötik majd össze a magyar városokat. Nagy valószínűséggel feleennyibe kerül majd az éves matrica is. Idén például az osztrák olcsóbb, mint a magyar. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy már csak tizenkét év, és a magyar nagyvárosok olyan repterekkel rendelkeznek, mint most Ausztria. Így például Győrből az ember óránként eljuthat Budapestre, Szegedre vagy éppen Debrecenbe – osztrák nagyságrendű átlagfizetéssel pedig könynyen meg is tudja fizetni, hiszen lesz értéke a munkának. Elméletileg tisztaság és rend lesz mindenütt. Mint most Ausztriában.
Osztrák fölény. A nagyvállalatoknál szinte valamennyi nemzetközi rangsorolás szerint az ausztriai telephely népszerűbb, mint a németországi. Már csak emlék az a felzúdulás, amit 1996-ban a Billa, majd a Creditanstalt–Bank Austria német tulajdonba kerülése okozott. Sőt, fordult a kocka. Jelenleg az osztrák leánybank eredménye menti meg a csődtől a bajor tulajdonost. Most az osztrák cégek járnak át „csemegézni” Németországba, vagyis felvásárolni ottani tönkrement nagyvállalatokat. Legutóbb a Strabag vette meg a Walter Bau több egységét. Ugyanakkor Németországból állástalanok hada jár át Ausztriába munkáért, elsősorban a nyugati tartományok vendéglátóiparában nem éppen a legvonzóbb munkaköröket betöltve. A gazdasági mutatók összehasonlítása Németországgal kizáróan osztrák fölényt mutat. Míg Németországban a munkanélküliek száma meghaladja az ötmilliót, Ausztria rekordnak számító 4,5 százalékos rátájával is jó eredményt mutat fel az EU-ban. Eközben a költségvetési deficit elviselhető, az osztrák nyugdíj- és adóreform pedig nemzetközi elismerést váltott ki.
Luis Díaz
Megvan a megegyezés, óriási összegért távozik a Liverpool sztárja
