Amikor az egyik kereskedelmi televízióban egy katona azt nyilatkozta a Bevetési irány 2005 elnevezésű hadgyakorlat felkészüléséről, hogy úgy megdobták a fejét egy fa kockával, hogy a mellette lévő társaira fröccsent a vér, már sejteni lehetett, nem mindennapi produkcióra készül idén a Magyar Honvédség. Az év legnagyobb jelentőségű hadgyakorlatán ráadásul megjelent Gyurcsány Ferenc kormányfő is, akiről az iraki magyar misszió meglátogatása óta tudvalevő, nem áll távol tőle a katonai öltözékben tartott sajtótájékoztató. A várakozásnak megfelelően a bakonyi katonai bemutató is bővelkedett érdekes eseményekben. Az első megdöbbenés akkor ért bennünket, amikor Kiss Dezső sajtótiszttől megtudtuk, hogy a rendezvényre a megyei toborzóközpontok segítségével mintegy háromezer embert szállítottak ki a gyakorlótérre a honvédség buszaival, köztük iskolás gyerekeket is. A lurkóknak a bevetési pontnál felállított színpadon Barabás Éva, az RTL Klub televíziós vásárlóshow-jának kiválósága tartott vetélkedőket, de a meghívott „sztár” nem váltott ki osztatlan lelkesedést. A műsorvezető harangozta be először a gyakorlatot, ahol több mint 1600 katona és közel 400 harci és gépjármű vett részt, köztük helikopterekkel és MiG–29-es vadászgépekkel. A gyakorlat alapszituációját megismerve már kezdett világossá válni a hallgatóság számára, hogy miért éppen Barabás Évát hívták meg narrátornak. A hölgy ugyanis közölte, a katonai gyakorlaton majd azt láthatja a nagyérdemű, hogy „Feketeország területén nacionalista csoportok zaklatják a hunor kisebbséget, majd támadást indítanak, amelyet sikerül visszaverni”.
A haditechnikai eszközök bemutatásakor azért lehetett találkozni komoly emberekkel is. Szép Zoltán, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Currus Rt. fejlesztési osztályvezetője például bemutatta a BTR páncélozott harci járművekhez kifejlesztett új fegyverállványt. A lövész egyszerre két géppuskát kezel a harci jármű belsejéből számítógépes irányítással, lézer távmérő, digitális kamera és joystick segítségével. A fejlesztés eddig 40 millió forintba került, de még bizonytalan a sorozatgyártása. A szakértőtől megtudtuk: a készülék egyelőre nem szerepel a BTR-korszerűsítési programban, amelyre a tervek szerint több milliárd forintot szán a honvédelmi tárca. A helyszínen bemutatták a honvédség pilóta nélküli felderítő repülőjét is. (Mindössze négy darab kísérleti példány van.) Prokob Tibor mérnök-alezredestől megtudtuk, hogy ezt az eszközt leginkább a tüzérségnél tudnák használni a katonák, de sajnos a magyar hadseregnél már szinte nincs is tüzérség. Az alezredes tájékoztatása szerint a leépítések és az összevonások miatt ma már a technikai hivatal egyharmada foglalkozik csak kutatással. Ehelyett programirodák működnek, ahol főként a beszerzések ügyeit kell intézni. A mesterlövészpuskák mellett megtalálunk egy-egy darabot azokból a norvég harcászati rádiókból is, amelyeket hosszas huzavona és pereskedés után tudott beszerezni a honvédség. A bemutatást segítő katonák viszont érdeklődésünkre közölték: titok, hogy jelenleg hányat és hol használnak ezekből a hadseregnél. Szerencsére fél szavakból is megértjük egymást: egyikük úgy fogalmaz, már használták az új rádiókat, és „külföldi por is van már rajtuk”.
A leglesújtóbb információkat az 1937M típusú aknavetőt bemutató tatai tüzérek mondták. Tatán jelenleg mindössze egy tüzérosztály működik, 12 darab aknavetővel, de abból hármat zároltak, vagyis csak minősített időszakban veszik őket elő – közölte az egyik katona. Ennek eredményeként 9 rajnyi tüzér szolgál mindössze a tatai aknavetőegységben, de ezt az állományt is csak hézagosan tudják feltölteni. A tüzéreknek évente egyetlen gyakorlatuk van, az is csak azért, mert az egyetemen végző hallgatóknak felkészítésre van szükségük. A könnyűlövészek támogatásához szükség lenne a tüzérekre, de a tataiak jövőképe bizonytalan, egyre többen hagyják el a hadsereget – sóhajtja az egyik tüzértiszt. A Mistral rakétáknál Andor Tamás, a légierő szóvivője már végre pozitívumokról számol be: az elmúlt évek tragikus gyakorlatai után idén nyáron kiváló minősítéssel lőttek katonáink.
Időközben megérkezett Gyurcsány Ferenc is a helyszínre, majd a hadgyakorlat megtekintéséhez kialakított emelvényre állt. Akinek eddig nem volt világos, annak Győrössy Ferencnek, a szárazföldi haderő parancsnokának jelentéséből kiderült, hogy az igényeinktől kisebb mértékben sikerült fejleszteni haditechnikai eszközeinket, és a katonák életkörülményeinek javítása terén is van még tennivaló. A bemutató alatt Gyurcsány Ferencre terepszínű kabátot adtak és látcsövet nyomtak a kezébe. Majd megjelent az egész arzenál a gyakorlótéren, MiG-ek kényszerítettek ki a légterünkből egy szállítórepülőt, tüzeltek az ellenségre, könnyűlövészek ropogtatták a géppisztolyokat harci helikopterek, BTR-ek és harckocsik támogatásával. Szemtanúi lehettünk továbbá légi- és szárazföldi mentésnek, felderítő repülésnek és tűzfészkek felszámolásának. A gyakorlat után Havril András vezérkari főnök jelentette a kormányfőnek, hogy ez élete legszebb napja. A katonák valóban jól teljesítettek, mint mindig. Meg is kapták érte a jutalmukat, Gyurcsány Ferenc a szokásos nép közé vegyülő körútját követően a zárszavában megígérte, hogy a katonák kiemelt béremelésben részesülnek. A miniszterelnök a nézősereget is igyekezett megnyugtatni. Utolsó mondataiban így fogalmazott: a gyakorlat meggyőzhetett minket arról, ha ilyen katonáink vannak, nyugodtan hajthatjuk le a fejünket, Magyarország biztonságban van.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
