Ma már senki sem tekint úgy Magyarországra, mint élenjáró reformországra. Olyanynyira nem, hogy az Európai Unió több alkalommal is szégyenpadra ültette az országot, hiszen nem vesszük komolyan saját ígéreteinket sem, a fő probléma a pénzügyi egyensúlytalanság. Magyarország folyamatosan veszíti el versenyképességét, gyengül a társadalom egysége és szolidaritása – ez a rövid summázata a hazánkról szóló nyugati vizsgálatoknak. Utóbbiak egyike a Világbank interneten is publikált legutóbbi országjelentése. A nemzetközi szervezet úgy tartja: a fiskális politikában zűrzavar uralkodik. Ismételten a hiánycél túllépése fenyeget, függetlenül a bevezetett pénzügyi megszorító intézkedésektől. Munkaerőpiacunk teljesítménye kifejezetten romlott, egyre több az állástalan, a termelékenység növekedése további létszámleépítésekkel járt együtt. Az elemzés figyelmeztet arra is: az EU-hoz újonnan csatlakozott országok közül nálunk alkalmazzák legnagyobb mértékben a magántőke bevonását jelentő úgynevezett PPP-konstrukciót, amelynek számos esetben nem mérik fel a kockázatát. Az uniós pénzek felhasználásában 2004-ben hazánk nettó befizetőnek bizonyult – állítja a jelentés, amely szerint a kormány a 100 lépés programjának döntő részét 2006-ban tervezi végrehajtani. E reformok némelyike jelentős finanszírozást igényel, és a források hiánya miatt jórészt „kozmetikai” változtatásokat hozhat majd.
Kezd beteljesedni a költségvetési túlköltekezésre és bevételelmaradásra vonatkozó előrejelzés, a rendelkezésre álló költségvetési tartalékok is jóval elmaradnak az eredetileg tervezettől – állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarország vonatkozásában. A gazdasági bővülés üteme lassult, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek szintén romlottak – írták a szakértők, akik szerint pedig Magyarország 90-es évek közepén tanúsított hajlandósága és képessége a szerkezeti reformok végrehajtására jó alapot teremtett a későbbi gazdasági sikerekhez. Pár éve azonban Magyarország teret vesztett: a gazdasági növekedés üteme lassult, és jelentős költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiány halmozódott fel. Az IMF felhívja a figyelmet arra is: egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben – euróban és svájci frankban – vesznek fel hiteleket, valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék. Az IMF szerint a Magyarország előtt álló legfontosabb feladat a költségvetési politika kiigazítása. A Valutaalap ezzel összefüggésben sürgeti egy hároméves gördülő költségvetési keretterv elfogadását, valamint az Állami Számvevőszék kiterjedtebb felügyeletét a „közös kassza” felett. A strukturális intézkedések a gazdaságilag aktív népesség jelenlegi alacsony foglalkoztatottsági arányának növelését, a munkaerőpiac rugalmasságának javítását, illetve a termelékenység növelését tekintik elsődleges feladatnak. A feszült, de formálisan stabil politikai közélet felfelé, a gazdasági eredmények lefelé húzták Magyarországot – szűrhető ki az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének a nyolc közép- és kelet-európai új uniós tagország első közösségi évét értékelő tanulmányából. Az elemzés rávilágít, hogy „nagy ügyekben” (az új Európai Bizottság létrehozása, Horvátország uniós tagságának a kérdése) tekintélyveszteséget szenvedett el Magyarország.
Az összesítés „tagállamként mutatott teljesítményindexe” alapján a nyolc vizsgált ország közül magasan kiemelkedik Szlovénia, majd egy szorosabb, Csehországot, Litvániát, Magyarországot és Észtországot magába foglaló csoport következik, tőlük ugyancsak jelentősebb mértékben lemaradva pedig Szlovákia, Lengyelország és Lettország áll. (A mutatót három részindex alapján határozták meg, ezek a politikai-társadalmi stabilitást, a gazdasági teljesítményt és a tagállami teljesítményt mutatják.)
Az új tagok gazdasági teljesítményéről a kutatók leszögezik: a belépés évét minden országban dinamikus növekedés jellemezte. Miközben a régi tagországok átlagosan 2,2 százalékos GDP-növekedést produkáltak, a nyolcak esetében ez 4 (Magyarország, Csehország) és 8,5 százalék (Lettország) között mozgott. A növekedést azonban nem övezte hasonló ütemű munkahelyteremtés. A gazdasági teljesítmény növekedését nézve viszonylag jól szereplő Magyarország a rangsor végén kullog az úgynevezett konvergenciakritériumok teljesítésében, amelyek az euró átvételéhez szükségesek.
Gazdasági, társadalmi fejlettség mutatója a régióban
1. Szlovénia 90,6
2. Csehország 82,8
3. Litvánia 81,5
4. Magyarország 80,5
5. Észtország 80,2
6. Szlovákia 74,2
7. Lengyelország 71,9
8. Lettország 71,5
