Hazánkban napjainkban elsődleges versenyképességi kérdéssé változott az államháztartás, illetve az államigazgatás rendbetétele. Ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt években Magyarország elveszítette azt az előnyt, amelyet a kilencvenes évek szerkezeti reformjai révén elért, s megugrott a költségvetési hiány is. Hogy letértünk a Magyarország számára oly kívánatos útról, azt leginkább az euró átvételi időpontjának kitolása jelzi, hiszen a közös nyugati pénz bevezetését az Európai Unió igen kemény feltételekhez köti. Mellesleg az EU éppen a kormány által vállalt, de nem teljesített úgynevezett konvergenciaprogram részletei miatt ültette szégyenpadra hazánkat, s kezdeményezett deficiteljárást ellenünk. A felzárkózási programban feltüntetett pénzügyi elvárásokat (árstabilitás, kamatok konvergenciája, árfolyam-stabilitás, kormányzati pénzügyi pozíciók) ugyanis Magyarország rendre nem teljesíti. Ha már itt tartunk: félrevezető volt korábban azt propagálni, hogy az EU a paradicsom előszobája, hiszen a közösségben töltött egy esztendő alapján nettó befizetői vagyunk az uniónak. Valótlant állít az is, aki szerint öt–tíz éven belül esély van a felzárkózásra, a nyugati életszínvonal elérésére. Már csak számtanilag sem jön össze, hiszen Magyarországon négyszázalékos a növekedés, az EU régi tagállamaiban pedig 1,5–2 százalék. A kettőt összevetve nem jön ki a tíz év. Ma már sokkal inkább az a kérdés, hogy a húsz év, amely a felzárkózáshoz kell, nem lesz-e negyven esztendő. Számos újonnan belépő államban, például a balti államokban 7–8 százalékos a növekedés. És nem azért, mert annyira mélyről indultak volna. Növekedésük oka, hogy sokkal jobb gazdasági politikát folytatnak, nincs hiánya a költségvetésnek.
Lapunk szakértői szerint különösen nagy gondot jelent, hogy a 2002-ben hivatalba lépett kormány volt az első demokratikus kabinet, amely már első évében sem fordított gondot a költségvetési és a fizetési mérleg egyensúlyára.
A nemzetközi szervezetek (Világbank, Valutaalap) jelentései alapján ma már senki sem tekint úgy hazánkra, mint élenjáró reformországra. Problémás az is, hogy Magyarország folyamatosan veszíti el versenyképességét, ezzel párhuzamosan gyengül a társadalom egysége és szolidaritása. Eközben elemzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a 2002-es kormányváltásig az volt a „divat”, a politikai trend, hogy a hivatalban lévő kormányok igyekeztek a ciklus elején a gazdasági egyensúlyra összpontosító döntéseket hozni, a ciklus második felében pedig általában olyan döntéseket hoztak a kabinetek, amelyekkel az élet minőségét lehet javítani. Most viszont már arra is van példa, hogy egy kormány a ciklus elején kezd osztogatásba – szakértőink a kétszer 100 napos programra utaltak.
Hogy közben Magyarországon elsődleges versenyképességi kérdéssé változott az államháztartás rendbetétele, annak az az oka: a világban immár nemcsak a versenyszférában, hanem az államigazgatás működtetése kapcsán is számon kérik a hatékonyság érvényesítését. Elodázhatatlan tehát az állami feladatok definiálása, az állami feladatok teljesítése kapcsán a hatékonyság mérésének valamilyen érdemi megfogalmazása. Hozzáértők szerint a problémák gyökere, hogy ésszerűtlen a magyar költségvetés, elodázhatatlan az adóreform, az egészségügy és az oktatás reformja. Ráadásul a büdzsé nem tudja finanszírozni a hiányt a lakossági megtakarításokból, ezért a külföldi forrásokért egymás rovására versenyez a költségvetés és a vállalati szféra. Szakértőink szerint nincs ugyan szükség az 1995-ös megszorításokra, de a reformok elkerülhetetlenek.
Bokros Lajos a Napkelte korábbi műsorában elmondta, hogy a gazdaság még ma is a ciklus elején kifizetett közalkalmazotti fizetésemelést nyögi. Szerinte a fizetésemelés lehetett volna kevesebb mint 50 százalék, de párosulnia kellett volna az oktatás, az egészségügy reformjával. Ebben az esetben egyrészt olcsóbb lett volna a béremelés, másrészt emelkedett volna az ellátás színvonala is. A volt pénzügyminiszter szerint nem felelős gazdaságpolitika, ha a jövő kárára akarunk választást nyerni mindenáron. 1995-ben nehezebb volt a helyzet: akkor államcsőd közeli helyzetben volt az ország, nagy megszorításokra volt szükség. Ma nem kellenek ekkora megszorítások, de a reformok elkerülhetetlenek – állítja a Horn-kormány volt pénzügyminisztere.
Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere a témával foglalkozó konferencián úgy fogalmazott: az utóbbi években fordított Bokros-csomagot valósítottak meg a kormányok, azaz a lakosság javára tolódtak el a jövedelmek; most ismét vissza kell térni az egyensúlyőrző, gazdasági növekedést segítő politikához – mondta. Szerinte olyan lehetőségeket kell teremteni a lakosságnak, hogy ismét vonzó legyen a megtakarítás, s olyan feltételeket kínálni a külföldi tőkének, hogy Magyarországon fektessen be.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a legutóbbi kamatvágás kapcsán kijelentette, hogy továbbra is kockázatot jelent az államháztartás alakulása, így a jelenlegi ismeretek alapján annak 2006-os folyamatait is kockázatosnak ítéli az MNB. A jegybankelnök vélekedése alapján a 2006-ra eddig ismertté vált adócsökkentési elképzelések sem könnyítik meg az államháztartás nehéz helyzetét. Kiemelte: „először el kellene indítani az átfogó reformokat, a költségvetési kiadásokat kellene csökkenteni, és csak ezután hozzájuk igazítani az adókat”. Hozzátette: bármilyen színezetű kormány alakuljon is a 2006-os választásokat követően, elodázhatatlan az átfogó reformlépések megtétele az államháztartásban. Elmondta: erre reményt ad az, hogy most már a politikusok többsége is látja, a reformok nem tologathatók tovább, és a közgazdász-társadalomban szintén egység mutatkozik e tekintetben.
Varga Mihály szerint a kormánynak szembe kell néznie a valósággal. Átlátható költségvetéssel, valódi adócsökkentéssel kell a kormánynak segítenie a magyar gazdaságot, a vállalkozókat és magánszemélyeket. Ami államháztartási területen folyik, az egy kötéltáncos tudását is igényli – fogalmazott minapi sajtótájékoztatóján az Orbán-kormány pénzügyminisztere. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy az idén szeptemberre 97 százalékban már teljesült az egész évre tervezett államháztartási hiány, és ebben az adatban már szerepel az a maradványelvonás is, amelyről a kormány augusztus elején döntött. A Fidesz frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: az euró bevezetése 2010-re nem valósulhat meg, ez a Fitch hitelminősítő legutóbbi jelentéséből is kiderül. A Fidesz azt várja, hogy három év totojázás után – átlátható költségvetés és adócsökkentés formájában – a kormány kezdjen el érdemi döntéseket hozni – jelentette ki Varga Mihály.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
