Zacskókat kaptak a kutyapiszok eltüntetéséhez az állatokat sétáltatók Budapesten a fővárosi önkormányzat és a közterület-felügyelet napokban beharangozott akciójában. A Fővárosi Közterület-felügyelet nemrég közölte: városszerte 180 utcai felügyelő hívja fel a kutyatulajdonosok figyelmét arra, hogy az ürülék eltakarítása rendeletben rögzített kötelességük. Az akcióban az ingyenes zacskók mellett szórólapot is átadnak a ebtartóknak, amellyel a főváros tisztán tartásához kérnek hozzájárulást. A budapesti vezetés szerint nem a büntetésre, hanem a kutyatulajdonosok felvilágosítására, meggyőzésére törekszenek. Növelni kell az utcai kutyaillemhelyek, valamint a szemétgyűjtők számát, hogy a kutyapiszok valóban eltűnjön a közterületekről. Az idén már nincs pénze a fővárosi önkormányzatnak, a remények szerint azonban jövőre erre is tudnak elkülöníteni forrásokat.
Magyarországon két, két és fél millió, Budapesten 400 ezer kutya él, de csak minden másodikat regisztrálták. A kutyák naponta 40 tonna kutyapiszkot hullajtanak el a fővárosban. Kutyatartási statisztikában európai szinten is élen járunk: a másfél millió lakosú Bécsben 60 ezer, a 650 ezer lakosú Frankfurtban 12 ezer kutyát tartanak nyilván. A rendszerváltozás óta egymást érték Budapesten az ürülékmentesítő akciók és tervek. 2003–2004 a kutyapiszok eltakarításával való próbálkozás időszaka volt, 2005-re az ebtartók szemléletének megváltoztatását ígéri a főváros és a kerületek. A nagy tudatformálást ingyenesen osztogatott ürülékgyűjtő zacskókkal és lapátokkal, a kutyásoknak eljuttatott szórólapokkal, illetve tavaszi kutyás rendezvényekkel képzeli a fővárosi önkormányzat.
Ugyanakkor a városvezetés kulturált ebtartás programja már évek óta létezik. Budapest eddig az e célra kiírt pályázaton csaknem százmillió forintot osztott szét a kerületi önkormányzatok, civil szervezetek és egyesületek között. A pénzből hat kerület több százezer tisztasági készletet szerzett be és osztott szét, több száz zacskóadagolót, valamint kutyaürülék-tárolót helyeztek el az utcákon, többtucatnyi járdatakarítót állítottak üzembe, s számos kutyafuttatót is létrehoztak. Mindhiába.
A kampánytól függetlenül a kerületek maguk is egyre nagyobb gondot fordítanak a köztisztaságra, főleg a kutyapiszok eltüntetésére és az állattartók „nevelésére”. Ez ügyben élen járnak a belvárosi kerületek, ahol jóval kevesebb a futtatásra alkalmas szabad zöld terület, mint a külvárosban, ezért szennyezettebbek a járdák, a játszóterek és a terek.
Terézváros Picasso stílusát idéző festett kutyákkal küzd az ürülék ellen. „Szeretem a kutyámat, szeretem a kerületemet, mindkettőért felelősséget érzek” – olvasható a VI. kerületben párizsi mintára elhelyezett táblácskákon. Terézváros valóban elszánt, ismert ebtartókat bevonva alapította meg az Intelligens Kutyatartók Klubját (IKK), amelyhez bárki csatlakozhat, ha vállalja a társadalmi normák betartását, azaz hajlandó eltakarítani kutyája ürülékét. A nyugati tapasztalatokat (nem a takarítás, hanem a tudatformálás segít) más szempontból is nehéz hasznosítani Budapesten. A VI. kerületnek van ugyan több utcaporszívója, de a Párizsban egyébként bevált gépek nem tudnak megbirkózni a nyúlós, folyékony kutyaürülékkel, amit a pesti állatok azért hagynak maguk után, mert nem olyan jó minőségű kutyatápot esznek, mint gazdagabb francia társaik.
Az egyik polgármester odáig ment, hogy bejelentette: átvevőhelyeket létesítene, ahol vásárlási utalványt adnának a beszolgáltatott végtermékért. A legkeményebb a VIII. kerület: a Józsefvárosban januártól tízezer forintra büntethetik a közterület-felügyelők azokat a kutyasétáltatókat, akik nem tudnak kislapátot és zacskót mutatni igazoltatáskor. Budapesten eddig Erzsébetváros önkormányzata az első, amely kacérkodik a gondolattal, hogy a kutyákat a bőrük alá beültetett csippel jelölné meg. Az rögzítené azt is, hogy be lett-e oltva az állat, s a gazda adatait is tartalmazná. Így büntetni lehetne azokat, akik nem takarítják fel kutyájuk ürülékét.
Végső, bevált megoldás tehát tizenöt éve nincs. Sokak szerint az egymásba érő kampányoknak nagyobb a füstjük, mint a lángjuk. Ismét százmilliókat költenek el felvilágosításra, s ki tudja, kik tesznek el nagyobb összeget a tervezésért, kivitelezésért. Egy óriáskivetítős autó áll például a Stadionok metrómegállónál, kár, hogy az autóbusz-pályaudvar betonfala miatt senki nem látja annak képernyőjét.
Marad tehát az ürülék.
A kutyák székletében lévő toxocara súlyos ideg- és érhártyaromlást okozhat, s ez vaksághoz vezet. Statisztikák szerint hazánkban évente tizenöt gyerek vakul meg kutyaürüléktől.
szigorúság kellene. A szabálysértési törvény, illetve egy kormányrendelet már 1999 óta megszabja a büntetés mértékét. Helyszínen 500–10 000 forintig terjedő pénzbírságot, feljelentés esetén akár 50 000 forintos büntetést is lehet fizetni, ha az ebtulajdonos „az állat által közterületen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik”. Nálunk gyakorlatilag nincs bírságolás, erre az idei esztendő első fél évében huszonnégy alkalommal volt példa.
Külföldön általában a bírságolások vezettek eredményre. A bécsi kutyatulajdonosoknak korábban személyazonosságuk igazolására alkalmas dokumentummal kellett kedvenceiket sétáltatni, ugyanis az utcán igazoltathatják és súlyosan megbírságolhatják őket. Tavaly óta kötelező a kutyák azonosítása, a tulajdonosnak negyven eurót – tízezer forintot – kell fizetnie azért, hogy házi kedvencébe beültessék a személyi adatokat tartalmazó csipet. A legnagyobb vétek a járdán maradt kupac, amelynek ára hét euró. Leszámítva a kutyasétáltatásra kijelölt helyeket, póráz és szájkosár kötelező, hiányuk esetén 21 eurót kell fizetni.
Drezdában tudományos alapon próbálják rendezni a kutyagumiügyet. A javaslat szerint adatbázist kellene létrehozni, amely a városban élő kutyák genetikai kódjait rögzíti. A kutyától nyálmintát vesznek, s ha közterületen kutyaürüléket találnak, a DNS-teszt alapján könnyen azonosítható a gazdája. A bírság 180–600 euró lenne, egy DNS-teszt költsége 75 euró.
Angliában nem vagy csak elvétve találni kutyaürüléket az úton. Ennek oka a szigorú szabályozás és a felvilágosító kampányok. Továbbá elég nagy visszatartó ereje van az 500 fontos pénzbírságnak és a buszmegállók oldalfalairól visszaköszönő, felnagyított kutyagumi fotójának a mellé társított szöveggel: „Ne higgy annak az embernek, aki azt mondja, hogy ez nem veszélyes hulladék.” Rómában 75 eurót kell fizetnie a gondatlan gazdának.
Amszterdamban a helyi lakosok maguk szedik össze a kutyapiszkot. A holland városban azonban fizetnek az összegyűjtött ürülékért. A város egy-két pontján egészségügyileg is megfelelő begyűjtőket állítottak fel, ahol az összegyűjtött ürüléket bárki leadhatja. A gyűjtésben bárki részt vehet, akinek kutyája van, vagy nincs pénze. A városnak ezáltal nem kell gépeket és felügyelőket fizetnie.
A közmocsok aggasztja a fővárosiakat. A többség szeret Budapesten élni, de nagy elégedetlenséget vált ki a fővárosi parkolási helyzet és a piszok az utcán – derült ki a Studio Metropolitana év elején közölt, ezerkétszáz fős felméréséből. A fővárosiak szemében a közterek állapotuk miatt gazdátlannak tűnnek, és a rendezetlenséget a válaszadók szigorúbb szabályozással számolnák fel. Az utakon a kátyúk okozzák a legnagyobb problémát, míg a járdákon az ott parkoló autókon kívül a szemét és a kutyapiszok. A köztisztaság tekintetében a fővárosiak szigorúbb szabályozásra vágynak.
Nyíregyházán többször büntetnek, mint Budapesten. Debrecenben nincs külön helyi jogszabály a kutyaürülék kezelésére – tudtuk meg Mezősi Jánostól, a polgármesteri hivatal osztályvezetőjétől. Igaz, nem is okoz akkora gondot, mint a fővárosban. A belvárosban egyáltalán nem látni kutyaürüléket, és az sem jellemző, hogy a kertvárosi részeken, ahol egyébként több ezer kutyát tartanak, lépten-nyomon belebotlana az ember. Ez annak köszönhető, hogy a debreceniek vigyáznak a belvárosra, másrészt pedig annak, hogy a köztisztaságért és szemétszállításért felelős A. K. S. D. Kft. a szilárd útfelületekről rendszeresen takarítja a hulladékot. Nyíregyházán van konkrét előírás az ebpiszok kezelésére – tudtuk meg Tasnádi Jánostól, a közterület-felügyelet vezetőjétől. A sétáltató gazdánál lennie kell valamilyen ürülékeltakarító eszköznek. Az emberek egy részének természetes, hogy így indul útnak, ám akadnak olyanok is, akik még akkor sem akarják összeszedni az ürüléket, amikor erre a közterület-felügyelő figyelmezteti őket. Az idén 141 embert büntettek meg. (D. M.)
