Hozzászokott már a lakosság ahhoz, hogy a vécépapírt, a szalvétát és bizonyos gyógyszereket otthonról kell bevinni a kórházba. Érheti azonban még meglepetés az embert. Például azt a beteget, aki a salgótarjáni Szent Lázár kórházban reggel 9-kor szeretett volna zuhanyozni. Nem folyt a csapból meleg víz, mert délután 4-ig mindennap elzárják. – A kórház adósságállománya nő, ezért nemrég újabb takarékossági intézkedésekre kényszerültünk – mondta Kaszás Erika, az intézmény gazdasági igazgatója. Nem a meleg víz elzárásától reméljük a legnagyobb megtakarítást, de ez is számít. A betegek gyakran akkor is a meleget folyatták, amikor a hideg is jó lett volna. A házirend amúgy is sugallta, hogy ne ebben az időben fürödjenek, hiszen ekkor vannak a vizitek, a kezelések – tette hozzá.
*
A lift sem arra szolgál, hogy felügyelet nélkül maradt gyerekeknek játékot nyújtson, ezért néhányat kikapcsoltunk. A legnagyobb megtakarítás persze az elbocsátásokból származhat, amely ismét szükségessé válhat az intézményben – fogalmazott.
A budapesti Szent Margit Kórház vezetősége néhány hónapja írásos utasítást adott ki a takarékossági intézkedésekről. Csökkentették a dolgozók keresetkiegészítését, az egyszer használatos eszközök alkalmazása helyett pedig sok területen visszatértek a többször sterilizálhatók használatához. Az újszülöttek részére már csak napi 3 pelenkát biztosít a kórház, a többit a szülőknek kell beszerezniük. A krónikus belgyógyászati osztályon az emelt díjas térítés a korábbi 90 nap helyett 60 nap után lép életbe, s szűkült a sürgős kérés esetén elvégezhető laborvizsgálatok köre is.
Nem szívesen nyilatkoznak a kórházvezetők arról, hogy a takarékosság jegyében milyen intézkedéseket hoztak az elmúlt időszakban. Az biztos, hogy sok helyen a korábbinál kevesebb orvosi és ápolási eszközt tartanak raktáron, ezért előfordul, hogy átmenetileg hiány keletkezik. Sok helyen próbálják a gyógyszerfogyasztást racionalizálni úgy is, hogy a kezelőorvos csak több felettese engedélye után adhat bizonyos medicinákat a betegének. Extrém példát is említett egy neve elhallgatását kérő doktor: az egyik kórházban borászatból származó műanyag lopót sterilizálnak, s ezzel vezetik el a sebekből a váladékot, mert a speciális orvosi eszköz drágább.
Vannak olyan apró intézkedések, amelyekkel igenis lehet spórolni – vélekedett Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ilyen például, ha korlátozzák a telefonhasználatot, vagy ha megkérdezik a betegtől, hogy kéri-e a neki szánt összes élelmiszert, mert így elkerülhető, hogy azok biztosan a kukába kerüljenek. Az is érthető, hogy az intézmények pénzt kérnek, ha a páciens másolatot szeretne valamilyen dokumentációról, hiszen a papír drága. Persze vigyázni kell arra, hogy olyan intézkedést ne hozzunk, amely a beteg elégedettségét, komfortérzetét jelentősen csökkenti, hiszen akkor legközelebb nem akar majd hozzánk jönni. Ez pedig bevételkiesés a kórháznak, mert elvileg az elvégzett munka után jár a finanszírozás – mondta a kórházszövetség elnöke.
Más szakértők azt hangsúlyozták, hogy jelentős átalakítások, racionalizálások nélkül nem remélhető valós kiadáscsökkenés és gazdaságos működés. Erre azonban az intézmények többsége nem képes, vagy nem hajlandó.
A kórházszövetség most kiadott állásfoglalása szerint a betegellátás színvonalának további hanyatlására lehet számítani, mert csak ennek árán hajtható végre a szeptemberi kötelező, 4,5 százalékos közalkalmazotti béremelés. Noha emelkedik a kórházak és a szakrendelők finanszírozása, ez szerintük a béremelés fedezetének csak mintegy felét biztosítja. A salgótarjáni kórház becslése szerint a béremelés havi 6,3 millió forintba kerül, ám a finanszírozási változások csak mintegy 2 millió többletbevételt hoznak. A váci Jávorszky Ödön Kórházban a béremelés havi 5 millió forintot visz el, míg a finanszírozás emelése csak 2,5 milliót hoz, amit még csökkent az, hogy bizonyos beavatkozások után kevesebb pénzt utal majd az egészségbiztosító – mondta Erős András főigazgató.
origo.hu
A bíróság is kimondta, hogy hazudott Magyar Péter
