Elárasztotta hazánkat az olcsó és gyenge minőségű feldolgozott élelmiszer a tavalyi uniós csatlakozás után. A kínálat leginkább a tejtermékek piacán bővült, a kör azonban folyamatosan tágul. Például a multinacionális kereskedelmi láncoknál felbukkantak a holland, a szlovén, a francia, valamint a szlovák tej- és tejtermékgyártók, a dán és az ír húsfeldolgozók, illetve az olasz, a spanyol, a francia bortermelők és a dél-európai gyümölcstermelők. Hogy a túlnyomórészt gyenge minőségű termékek visszaszorítása jelentős károkat okoz, azt már az agrárminiszter is elismerte. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter legutóbb a témában így fogalmazott: nem szabad hagyni, hogy hazánk legyen „Európa élelmiszer-termelésének szemétlerakó helye”. A szaktárca irányítója szerint a legfontosabb feladat a behozatal növekedési ütemének további jelentős mérséklése. Hozzáértők úgy tartják, ez nem olyan könnyű feladat, hiszen a behozatal korlátozása válaszlépéseket eredményezhet a többi európai uniós ország részéről. Mások szerint a gyenge minőségű termékek visszaszorítása inkább „fogyasztóvédelmi megközelítésből” fontos, nem igazán árt a gazdálkodóknak, a piac szereplőinek.
A KSH kimutatásai alapján amúgy jogosan aggódnak a termelők: az import növekedése idén a tavalyi 24 százalékról ugyan 17,5 százalékra lassult, de még így is jócskán meghaladja az idei kivitel 13 százalékos bővülését. Az említett adat azért is meglepő, mert a magyar élelmiszerexport és -import egyenlege általában stabil pozitívumot mutat, ezen a téren azonban a számok romlást tükröznek. A behozatal terén drasztikus – húsz százalék feletti – volt a növekedés idén januárban. Ugyanakkor elemzők szerint a Nyugat-Európából beáramló olcsó termékek áradata kifejezetten jól jön a kereskedőknek, mert megdobja a forgalmat, a fogyasztóknak pedig azért, mert kevés pénzért „nyugati cikkeket” vásárolhatnak. Elszomorító a statisztika a mezőgazdasági árak alakulása kapcsán is. Miközben ugyanis a legtöbb magyarországi termék ára az inflációval párhuzamosan drágul, addig a mezőgazdasági termelői árak idén január és július közt 11,5 százalékkal voltak alacsonyabbak a tavalyi év hasonló időszakához képest, de burgonyáért például kevesebb mint feleannyit fizetünk, mint tavaly, és a gabonafélék ára is több mint 40 százalékkal csökkent. A reáljövedelmek növekedésének megtorpanása magyarázat arra, hogy miként tudott csaknem húsz százalékkal növekedni az élelmiszerimport.
Az importáradat miatt csaknem 30 százalékkal zuhant például a magyarországi gyárak által eladott sörmennyiség, és felére zuhant az ágazat nyeresége. Csak azért, mert magyar áru, a legtöbb vevő nem vásárolja a hazait, inkább az olcsóbbat választja. Az első és legfontosabb az ár, a második a minőség, és legfeljebb a 6–7. helyen szerepel, hogy hol gyártották a terméket – áll egy felmérésben.
Ha pedig az említett „fogyasztóvédelmi célzattal” vizsgálódunk, a kép akkor sem jobb. Az ÁNTSZ adatai szerint a szabálytalan vagy élelmiszer-biztonsági szempontból kifogásolható termékek száma ugyanis megugrott az első fél évben. Ugyanakkor az ellenőrzési tapasztalatok nem igazolják, hogy a gyenge minőségű termékek többsége importból származik, sőt az sem egyértelmű, hogy silány az, ami olcsó. Az uniós csatlakozás előtt a kiskereskedelmi forgalom tíz százaléka származott importból, ma ez az arány húsz százalékra nőtt – derül ki a GfK Hungária Piackutató szakmai anyagából. Egyébként a behozatal erősödése olyan területeken okozhat gondokat, ahol erős a kiskereskedelmi árnyomás. Ilyen például a tejtermékek szegmense vagy a friss zöldség, továbbá a szezonális haláru. A sornak azonban még nincs vége; több termékcsoport esetében a verseny további éleződésére lehet számítani, állítják a lapunk által megkérdezett szakértők. A témával foglalkozó szakemberek természetesen felhívták a figyelmünket az osztrák tapasztalatra is: ott a vámok megszűnése és a szabályozások változása miatt megnőtt az élelmiszerimport az EU többi tagországából. Bár az osztrák példa sok tekintetben nem ültethető át a magyar viszonyokra, néhány tanulságra érdemes odafigyelni. Például átmeneti idő után teljesen megszűnt az ausztriai tejpiac védettsége, így összeomlottak az árak. A kimutatások alapján a kilencvenes évek végén a tejfeldolgozók 30-40 százaléka mondott csődöt. Nálunk ez idáig a tejtermékek esetében ugyan nem volt nagy árzuhanás, több termék esetében azonban erős a verseny, ilyen például a tészta vagy a joghurt. Ausztriában az élesedő verseny következtében sok kategóriában szélesedett a kínálat. Ennek következtében az élelmiszerek fogyasztói ára kevesebb lett, ám forgalomcsökkenést szenvedtek el az ágazat szereplői.
Túl sok a tojás. A hazai termelők állítása szerint túl sok az importtojás. Olyannyira, hogy a Baromfi Terméktanács szerint az EU-országokból ide érkező tojásmennyiség felborítja a piaci egyensúlyt. A gazdák ugyanakkor közölték: sok hazánkba kerülő tojásszállítmány nem felel meg az EU követelményeinek. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége például kifogásolja, hogy az importőröket jelenleg senki sem ellenőrzi, és még statisztika sincs arról, hogy mennyi tojás érkezik az országba. A szakmai szervezet szerint az importtojások forgalmazói általában nem tesznek eleget az uniós forgalmazási előírásoknak. Ezeket a szabályokat azért hozta meg az unió, hogy a fogyasztóhoz minél előbb eljusson a tojás, hiszen a minőség egyik nagyon fontos kritériuma az élelmiszer-biztonság mellett a frissesség.