Hosszú titkolózás után tegnap adott először tájékoztatást a kormány a jövő évi költségvetés tervezetéről. Gyurcsány Ferenc a nemzeti kezelésű pályázati alapok megszüntetéséről és háromszázmilliárd forinttal csökkenő igazgatási kiadásokról számolt be. A miniszterelnök kijelentette: ez a költségvetés a biztonság és igazságosság költségvetése lesz, amely a társadalmi különbségek mérséklését szolgálja. Ismét ígéretet tett arra, hogy 2006-ra nem készítenek választási büdzsét.
A tájékoztatón részt vett Veres János pénzügyminiszter is, aki nem kívánta részletezni, hogy mely minisztériumokat milyen mértékben érinti majd a takarékossági intézkedés. Mint fogalmazott, a kormánynak nincs létszám-leépítési terve a jövő évre, azaz a tárcákra bízzák azt, hogy a rendelkezésükre álló összegekből hogyan tudják majd elvégezni feladataikat. A miniszter kiemelte: 2006-ban több mint kétszeresére emelkedik az Európai Unióból érkező fejlesztési támogatások összege, s az uniós források egyre nagyobb arányban vesznek részt a beruházások finanszírozásában.
*
A jövő évi államháztartási hiánnyal kapcsolatban Veres elmondta, hogy a nyugdíjreform hatása nélkül 4,1 százalékos GDP-arányos pénzforgalmi szemléletű deficittel számolnak. Az adó- és járulékbevételek aránya a GDP-hez viszonyítva jövőre 37,5 százalékos lesz, míg az idén ugyanez várhatóan 38 százalék körül alakul. A kormány szerint a gazdasági növekedés üteme négy százalékot ér el 2006-ban.
Gyurcsány Ferenc tegnapi bejelentései arra utalnak, hogy a kormány továbbra sem hajlandó szembenézni a gazdaság valós folyamataival, ezért jövőre a sodródás és a túlélés költségvetése várható – értékelte lapunknak a tegnapi mi-niszterelnöki bejelentéseket Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke. Hangsúlyozta: az a tény, hogy Gyurcsány Ferenc a Fidesz által feltett tíz kérdés közül egyetlenegyre sem válaszolt, azt mutatja, hogy tényleges költségvetés helyett egyelőre csak vágyak léteznek. Varga aláhúzta: a Fidesz arra kéri a kormányt, hogy a jövő évi büdzsé tervezésénél kiemelt szerepe legyen a hazai vállalkozások támogatásának, a munkahelyteremtésnek, valamint a családtámogatásnak és a jövedelmek növelésének. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint kívánatos, hogy bátor, nem választási költségvetés készüljön, a 2006-os büdzsé ilyen lesz. A liberális párt elnöke az MTI-nek kijelentette: konfliktusokat felvállaló költségvetésre van szükség, ez teremti meg a feltételeket az adócsökkentéshez, a kisebb, olcsóbb államhoz, ez segíti elő az euró 2010-es bevezetését.
Elemzők szerint három okból is szükséges mérsékelni a kiadásokat. Részint a kormányfő által bejelentett adóváltozások miatt, amelyek bevételcsökkenést jelentenek a költségvetésben, másrészt a száz lépés program kapcsán elhangzott ígéretek is számottevő kiadással járnak. Ide kívánkozik az is, hogy az úgynevezett konvergenciaprogramban (a magyarországi euróbevezetés felzárkózási menetrendje) vállaltaknak megfelelően az államháztartás GDP-arányos hiányát jövőre 2,9 százalékra kell lefaragni. Az adóváltozások mintegy kétszázmilliárdos mínuszt, míg a száz lépés program hozzávetőleg további százmilliárd forintot „vesz ki” az államkasszából. Amúgy a büdzsé tervezésekor 3,5-4 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál a kabinet. Ha ennek az előrejelzésnek csak az alsó határa teljesül, akkor a hiánycsökkentés miatt több mint 170 milliárdot kell lefaragni a kiadásokból. Tehát a „harmadik tétellel” együtt máris 460-470 milliárd kieső forintnál tartunk. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében 800 milliárd forintos megtakarítást sürget. Persze a kormány által jósolt kétszázalékos inflációs cél elérése is aggályos. Az elemzők szerint nem tartható; a kutatóintézetek sokkal inkább arra számítanak, hogy 2,5 százalék körül beragad a jövő évi pénzromlás mértéke.
Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője kifejtette: számításaik szerint a GDP-arányos államháztartási deficit jövőre 5,7 százalékot ér el a nyugdíjreform hatásai nélkül. 2006-ban azért számítanak az ideinél magasabb deficitre, mert az adócsökkentések kockázatokat jelentenek a jövő évi bevételekre. Az OTP Bank az idei évre a kormány által előrejelzetthez képest magasabb, 5,4 százalékos hiánnyal számol. A jövő évi kilátásokra vonatkozóan Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője hangsúlyozta: annyi már most tudható, hogy jövőre jelentős mértékű kiadáslefaragás szükséges annak érdekében, hogy az euróbevezetéshez szükséges feltételeket tartani tudjuk. Az elemző kérdésesnek nevezte azt is, hogy az adóintézkedések öszszességében milyen hatással lesznek az államkassza bevételeire.
Milliárdos tartozások. Csaknem kétmilliárd forintra nőtt a Pénzügyminisztérium (PM) és a hozzá tartozó intézmények adósságállománya június 25-ig – derül ki a Magyar Államkincstár honlapján nyilvánosságra hozott adatokból. A Napi Gazdaság által ismertetett adatsor szerint a pénzügyi tárca és az általa felügyelt szervek a harminc napon belül lejárt tartozás tekintetében a teljes adósságállomány 23 százalékát tudhatták magukénak, ennél nagyobb, 37 százalékos arányt csak az oktatási tárca és társintézményei mutattak fel. A PM tartozásának legnagyobb tétele az APEH-hez kapcsolódik, az adóhivatal az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szemben ugyanis mintegy 1,6 milliárd forintos adósságot halmozott fel. A pénzügyi tárca a lapnak úgy nyilatkozott, hogy az adóhatóság valóban tartozott az államnak, de hátralékát június 29-én, illetve július elsején kiegyenlítette. (Sz. E.)
