Szívzűr: egyenlőtlen esélyek

Az infarktuson átesettek gyógyulási esélyeit nagymértékben meghatározza, hogy az ország mely pontján éri őket a baj. Sok helyen ugyanis 100 kilométeres körzetben sincs korszerű kórházi kezelőhely, azaz szívkatéteres centrum. Egyes szakemberek szerint az egészségbiztosító tovább növelte a betegek esélyegyenlőtlenségét azzal, hogy a legkorszerűbb kezelést a tizenegy szívkatéteres centrum közül csak ötben finanszírozza. Az egészségbiztosító azonban ezt is előrelépésnek tartja.

2005. 09. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szívkatéter nagy találmány, segítségével az utóbbi évtizedben valóságos forradalom zajlott le az infarktus kezelésében. A combhajlaton ejtett egyetlen tűszúrással az emberi erekbe vezetett csövecskével egészen a szívig jutnak el az orvosok. Ott egy kis ballon felfújásával „felrobbantják” a koszorúereket elzáró meszes szűkületet, amely az infarktust okozhatja. A ballonba egyébként nagyobb nyomást engednek, mint amekkora a gépkocsik kerekének felfújásához szükséges. Aztán egy apró hálóval, a „stent”-tel kitámasztják az érfalat, hogy az ne rogyjon vissza. A szívkatéterezésnek nevezett eljárással tehát hagyományos műtéti beavatkozás, altatás nélkül kezelhetik a betegeket. A segítség akkor a leghatásosabb, ha a beteg az infarktus bekövetkezte után hat órán belül már a centrumban fekszik. Centrumból azonban csak 11 működik hazánkban. Így Magyarország egyes területeiről több mint 100 kilométert kellene megtenni például a mentőnek a korszerű kezelőhelyig. Ez túlságosan nagy távolság, ezért sokszor csak olyan kórházba jut el a beteg, ahol nem végeznek szívkatéterezést, csak a hagyományos, gyógyszeres kezelési módot alkalmazzák. Ezt az esélyegyenlőtlenséget tovább növelte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – vélekedett Tomcsányi János, a Magyar Kardiológus Társaság főtitkára. A 11 centrumból ugyanis mindössze 5-ben finanszírozza a szívkatéterezés legkorszerűbb formáját, a gyógyszeres stentbeültetést. Ez azt jelenti, hogy a „sima” helyett egy gyógyszeres bevonatú hálóval támasztják meg a kitágított érfalat, ami jelentősen csökkenti az újbóli összeszűkülés esélyét. Tomcsányi János szerint hátrányos megkülönböztetés éri azokat a centrumokat, amelyekben nem támogatják az eljárást, noha azokban is ugyanolyan korszerű személyi és tárgyi feltétel áll rendelkezésre. Vannak olyan orvosok, akik több intézményben is dolgoznak, így ők egyik helyen elvégezhetik ezt a beavatkozást, a másikban nem.
– Mindez érthetetlen számunkra – fogalmazott a szakember –, hiszen a gyógyszeres stentbeültetés csupán annyiban tér el a hagyományos szívkatéterezéstől, hogy a korábban említett „kitámasztó hálót” gyógyszerrel vonják be. A beültetés technikája semmiben sem különbözik.
A koszorúérbetegek és az infarktuson átesettek közül egyeseknek, például a cukorbetegeknek nagy szükségük lenne a gyógyszeres eszközre, mert érfaluk könynyebben összeszűkülhet – vélekedett.
Hozzátette: a betegeket így duplán a szerencsére bízzák. Egyrészt nem biztos, hogy található a tartózkodási helyük közelében szívkatéteres centrum, s ha igen, akkor sem biztos, hogy ott végezhetnek gyógyszeres stentbeültetést. A Budai Irgalmasrendi Kórház – amelyben Tomcsányi János a kardiológiai osztály vezetőjeként dolgozik – már közel egy éve pályázott, hogy ilyen eljárást végezhessen. Választ azonban máig sem kaptak.
Bartucz Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője korábban lapunknak azt mondta: csak 2004 közepe óta finanszírozzák Magyarországon a gyógyszeres stentbeültetést. Ezt az új lehetőséget első körben a négy orvosegyetemnek, Pécsnek, Debrecennek, Szegednek és a Semmelweis Egyetemnek, valamint a fővárosban található Országos Kardiológiai Intézetnek biztosították. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem bővülhet ezeknek a kórházaknak a köre. Tavaly októberig pályázhattak azok az intézmények, amelyek végeznének ilyen tevékenységet. A döntést az egészségügyi miniszter a pénzügyi tárca vezetőjével hozza majd meg – tette hozzá.
Jelentős fejlődés történt a szívkatéterezésben – szögezte le a szóvivő. Rohamos ütemben nőtt a beavatkozások száma, azon belül a gyógyszeres stentbeültetéseké is emelkedett. Míg 2004-ben négy hónap alatt 235 eszköz behelyezésének a finanszírozását vállalta a társadalombiztosító, addig az idén – igaz, egész évben – már 900-ét. Bartucz Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszerrel bevont eszköz ára több mint 520 ezer forint, ami többszöröse a hagyományosénak.

Ki jár jobban? Rácz Jenő egészségügyi miniszter nemrég bejelentette, hogy felülvizsgálja a kardiológiai beavatkozások finanszírozását. Szakemberek ugyanis állítják: az új szabályok szerint jobban jár a kórház anyagilag, ha csak akkor végzi el a szívkatéterezést, ha a beteg már infarktust kapott, mintha azt megelőzési célzattal tenné. Vita zajlik a szakemberek és a minisztérium között más kérdésben is. Tény: egy általános emelés miatt mindenféle kórházban végzett beavatkozásért magasabb finanszírozás jár októbertől, ám a szívkatéterezésnél ez szinte egyáltalán nem érvényesül. Az egészségbiztosító ezt nem tartja forráskivonásnak, s állítja: jelentősen csökkent a cikkben említett stentek ára, amihez igazodnia kell – akár negatív irányban is – a finanszírozásnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.