Egyelőre csak annyi biztos, hogy Tatjana Lebegyeva októberben elmegy egy karib-tengeri hajóútra, és mint mondja, majd ott ráér kisütni, mihez is kezdjen a vasárnap nyert egymillió dollárjával. A 29 éves orosz atlétanő, miután a hatodik, berlini Golden Leaugue versenyen is megnyerte a női hármasugrást, s efféle produktumot az idén senki más nem tudott felmutatni, egyedül kaparintotta meg a sorozat fődíjának számító summát. Ilyesmire eddig egyetlen példa akadt, két éve a mozambiki Maria Mutolának sem kellett osztozkodnia, és ebből is látszik, hogy Lebegyeva kétségkívül nagy tettet vitt véghez. Ugyanakkor persze nem árt megjegyezni, hogy az egymillió dollár csak az atlétikában jelenti a plafont, mert például a teniszezők most zajló US Open-versenyén a győztes 1,1 milliót kasszíroz, a profi ökölvívásban pedig egyik-másik jegyzett pofonosztó ennek is a többszörösét kapja, hogy egyáltalán bemásszon a ringbe.
Mi azonban most ragadjunk le Lebegyeva mellett, akiről eddig nem nagyon lehetett állítani, hogy a plakátokon, mint komolyabb sztárral, vele harangozták volna be a versenyeket. Tulajdonképpen csak egy volt a sok jó orosz között, aki persze nyert ezt-azt. Tavaly az athéni olimpián távolugrásban aranyérmet, hármasugrásban bronzot, előtte márciusban itt, nálunk, a budapesti fedett pályás vb-n mindkét számban aranyat, s van két szabadtéri világbajnoki címe: Edmontonban (2001) és Párizsban (2003) is ő győzött hármasugrásban. Azt, hogy a 2000-es sydneyi olimpián második volt, valójában már csak a statisztikusok tartják számon. Mint ahogy azt is, hogy hármasugrásban szabadtéren 15,34 méterrel övé minden idők második legjobb eredménye (az első az ukrán Kravecé, 15,50), fedett pályán ellenben ő a világcsúcstartó 15,36-tal. (Vagyis tető alatt jobb az egyéni csúcsa, amire kevés példa akad.) S erre igazán illene emlékeznünk, elvégre ezt az említett budapesti vb-n érte el. Úgy, hogy először beállította az addigi 15,16-os rekordot, aztán 15,25-re javította, majd még tizenegy centit hozzátett. Athénba abszolút esélyesként érkezett, de 15,14-gyel csak bronzérmes lett. Hogy négy nap múlva megnyerje a gyengébb számának számító távolugrást.
Mindezekkel együtt Lebegyeva eddig afféle szürke egérként gyűjtögette a címeit, s még csak azt se mondhatjuk, hogy legalább otthon, Volgográdban ő a legnagyobb sztár. Tudniillik itt lakik Jelena Iszinbajeva is, aki a rúdugrás világcsúcsát centinként fentebb srófolva jóval gyakrabban hallat magáról, de a PR-ja egyébként is nagyságrendekkel veri a hároméves kislányát nevelgető Lebegyeváét. Azt se feledjük, hogy a női magasugrás regnáló olimpiai bajnoka, Jelena Szleszarenko ugyancsak volgográdi illetőségű. Állítólag egy helyi szobrász már készíti is a három grácia emlékművét; a fő alak itt is Iszinbajeva lesz. (Ha már művészettörténeti kitekintőt tettünk: Volgográdban található a világ legnagyobb szobra, a sztálingrádi csata emlékére állított, Oroszországot jelképező, 52 méter magas nőalak.)
Most persze Lebegyeva van a középpontban, aki vasárnap 14,85 méterrel nyert Berlinben, s természetesen megkérdezték tőle, mi játszódott le benne, miközben a hatodik sorozatban a szudáni Yamilé Aldama 14,82-es ugrását mérték. „Egy kicsit erősebben dobogott a szívem…” – vallotta be, s azt sem tagadja, hogy egymillió dollárral fél hazamenni Oroszországba. Talán azért, mert ő is sejti, lennének, akik a védelmükbe szeretnék venni.

Bajnok a házban: Evander Holyfielddel találkozott Orbán Viktor