Távol Nyugat-Európától

Óriási a szórás a nyugat-európai bérek között; a legfejlettebb uniós országokban (Nagy-Britannia, Németország, Dánia) a fizetések az átlag magyar havi jövedelem nyolc-tízszeresét is kiteszik. Egyébként a hazai bérek az EU átlagának 30-35 százalékát érik el, a magyar GDP ugyanakkor megközelíti a nyugat-európai bruttó nemzeti jövedelem 60 százalékát. Az EU bérszínvonalának megközelítéséhez 360-400 ezer forintos átlagbérekre lenne szükség, a nyugdíjaknak pedig meg kellene haladniuk a havi 120 ezer forintos átlagot. Ha összehasonlítjuk a béreket, akkor – az ausztriait 100 százaléknak véve – Magyarország 14, a Cseh Köztársaság 16, Lengyelország 19, Szlovénia pedig 41 százalékos „készültségi fokon” áll. A KSH kimutatása szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2005. január–júliusban 156 ezer forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 144 ezer forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 185 ezer forintot kerestek. A nagy várakozások beteljesülésének esélyeit csökkentheti, hogy a csatlakozás közvetlenül nem hatott sem a bérekre, sem a nyugdíjakra, mert ezek kialakítása az egyes tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik, azaz nincsen közösségi szabályozás ezen a területen. Szakértők szerint belátható időn belül a spanyol és portugál bérszintet érhetjük be.