Joggal gondolhatta minden közalkalmazott, hogy a 4,5 százalékos kötelező béremelés azt jelenti: szeptemberre 4,5 százalékkal több pénz jár neki, mint az azt megelőző hónapra. Lesznek azonban – például az egészségügyben –, akiknek csalódniuk kell. A Magyar Kórházszövetség több fekvőbeteg-ellátó intézmény vezetőjével is folytatott megbeszélést a jogszabályban kötelezővé tett béremelésről – mondta Golub Iván, a szervezet elnöke. Hozzátette: kiderült, hogy rossz anyagi helyzete miatt számos intézmény nem tudja megadni a 4,5 százalékos emelést azoknak, akiknek a fizetése több a közalkalmazotti bértáblán szereplőnél. Vegyünk példaként egy orvost, akinek a közalkalmazotti bértáblán szereplő bére bruttó 100 ezer forint. Tegyük fel, hogy a munkáltatója egykor úgy döntött: ennél 5 százalékkal többért, azaz 105 ezerért alkalmazza őt. Egyes kórházvezetők úgy látják: ilyen esetben nem kötelező megadni a 4,5 százalékos béremelést.
Golub Iván szerint nehéz helyzetbe hozza az intézményeket a kötelező béremelés. Ha minden dolgozónál emelnek az intézmények, noha nincs rá pénzük, akkor az fedezet nélküli kötelezettségvállalásnak minősül. Ha nem emelnek, akkor pedig jogszabálysértésnek.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter nemrég közölte, hogy növelik a kórházak és a szakrendelők finanszírozását, amelyet a béremelés időpontjához igazítottak. A kórházszövetség szerint szinte nincs olyan intézményvezető, aki ne mondta volna, hogy ez nem fedezi a béremelés költségeit. Ráadásul az általános finanszírozásemelés mellett bizonyos ellátási területeken csökken a támogatás mértéke, így öszszességében alig nő az intézmények bevétele.
Ezzel kapcsolatban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár úgy látja: idén is korrigálták bizonyos ellátásoknál a finanszírozási díjakat. Ahol csökkent az ápolási idő, vagy olcsóbbá váltak az eszközök, ott csökkent a támogatás, ahol viszont ennek ellenkezője történt, ott nőtt. Ez azonban az egészségbiztosító szerint nem jelent forráskivonást.
origo.hu
Magyar Péter szakértője: igenis büdös szájúak a magyarok!
