Világpolitikát is csinálna

A vezető magyar politikusok eltérően értékelik a németországi választásokon kialakult patthelyzetet. Engem valamennyiük közül Szekeres (Vidám) Imre minapi szikár nyilatkozata ragadott meg legjobban. Azt mondta a szocialista alvezér, hogy ő bizony annak örülne a legjobban, ha a jelenleg országló szociáldemokrata Gerhard Schröder maradna a berlini keverőpultnál. Most is, hogy legutóbb kint járt a kancellárnál (jól vagytok, kedves Gerhard, család, gyerekek, egészség stb.), azt tapasztalta, hogy a német szociáldemokraták személyes kontaktusra törekszenek a választókkal, olyanra, ami megmozdítja a baloldal támogatóit. Valószínűleg a mi Imrénket is megmozgatta a kancellár meleg embersége, lám már kampányol is neki – legalábbis bejelenti országnak-világnak, kit látna szívesebben Németország élén. Szekeres Imre tehát bizonyos értelemben tényező lett a német belpolitikában. Legalábbis azt hiszi magáról.
Szerintem viszont a nagyvilág közvéleménye magas ívben fütyül arra, kit ültetne a jó kedélyű szocialista képviselő a kancellári székbe. Merthogy ők sem igen szokták megmondani a magyar választások idején, hogy ki a komálósuk. Ez olyan, mintha én azt nyilatkoznám, annak örülnék, ha Homogén Béla venné el az eladósorban lévő Szekeres lányt, nem pedig az a tróger a szomszéd utcából…
Kicsit az az érzése az embernek, hogy ha mégsem úgy alakulnak a németországi koalíciós egyeztetések, ahogyan a szocialista alvezér szeretné, akkor egy kicsit visszaveszünk a berlini mosolyunkból… És akkor majd megnézhetik magukat odaát. Szerintem inkább a mi derűs emberünknek kellene megnézetnie magát. Orvossal.