Több mint 400 milliárd forint van a költségvetésben agrár- és vidékfejlesztésre, de ez az összeg, ha figyelembe vesszük a tartalékképzésre fordított és a valutaárfolyamok mozgásából adódó többleteket, még nagyobb is lehet; elérheti akár a 412 milliárd forintot is. A 400,3 milliárd forintból 239,3 milliárd forintot tesznek ki az uniós támogatások, míg a maradék 161 milliárd forint nemzeti forrásból származik – jelentette be tegnap rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón Gráf József. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a jövő évi kiemelt agrár-költségvetési célok között említette a versenyképesség javítását, az uniós támogatások maximális kihasználását, a magyar nemzeti érdekek védelmét, a birtokszerkezet korszerűsítését, az agrár-intézményrendszer modernizálását, valamint a bürokrácia csökkentését. Gráf jelezte: a 2006-os agrárbüdzsé 22 százalékkal magasabb az ideinél. A területalapú támogatásokra 200 milliárd forint jut jövőre, míg az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósítására, modernizációra, környezetvédelemre 113 milliárd forinttal kalkuláltak. Gráf közölte azt is, hogy ügyfélbarát szakigazgatást kívánnak kialakítani, amelynek része néhány intézményi összevonás is, ami a megtakarítások mellett jelentős létszámcsökkentéssel is jár.
Kérdésünkre, hogy a 2006-os költségvetést mennyi determináció terheli, a miniszter azt válaszolta, hogy jelentős, de inkább azt az öszszeget határozta meg, hogy az áthúzódó kifizetések miatt mennyi szabad mozgástere marad a tárcának. – Ez az összeg nyolc-tíz milliárd forint, amely abban az esetben növekedhet, ha sikerül még bizonyos összegeket átcsoportosítanunk a Nemzeti vidékfejlesztési tervből – mondta a miniszter, aki pontosan nem tudta megválaszolni azt sem – ami korábban Magda Sándornak, az MSZP agrár- és vidékpolitikai tagozata vezetőjének sem sikerült –, hogy mekkora öszszeget fordítanak a falugazdász-hálózat működtetésére.
Lengyel Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa szerint a determinációk miatt még annyi mozgástere sem marad a szaktárcának, amennyit a miniszter jósol. – A korábbi ígéretek miatt, ha azokat az agrárminisztérium valóban teljesíti, szinte semmi mozgástér nem marad – mondta Lengyel. Kiemelte, sajnálatos, hogy az agrártámogatások növekménye ismét uniós forrásból származik, és a nemzeti támogatások az idén is és tavaly is csak két-két milliárd forinttal emelkedtek. A 2006. évi 161 milliárd forint messze elmarad még a 2002-es 212,5 milliárdos tisztán nemzeti támogatástól. Ezzel a hozzáállással azonban egyáltalán nem biztosítható mezőgazdaságunk versenyképessége. Különösen úgy nem, hogy a koppenhágai megállapodás tárgyalása során azért nyugodott bele a kormány a 25 százalékos uniós támogatottsági szintbe, mert azzal számoltak, hogy a notifikált (az EU által engedélyezett) támogatásokkal versenyképességünk biztosítható lehet. Ma azonban ezeket a támogatásokat sem fizetik, és azt sem tudni pontosan, hogy milyen jogcímeket hagyott jóvá az unió, és ezekből mennyit működtet az agrártárca.
Gázos kenyéráremelés. A középső országrészben már elfogadtattuk az áruházláncokkal, hogy november elsejétől megemeljük a kenyér átadási árát, és ilyen tárgyalásokat folytatunk más országrészekben lévő kereskedelmi egységekkel is – nyilatkozta Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. Elmondta, eredetileg 20 százalékkal szerették volna emelni a kenyér átadási árát, de a láncok csak 10 százalékos emelést fogadtak el. Jelenleg 105–135 forint között mozog egy kiló fehér kenyér átadási ára, erre rakódik majd novembertől az emelés; a végső lökést a kormány tervezett 17 százalékos gázáremelése adta, de szerepet játszottak benne az üzemanyag, a munkabér és az egyéb energiaköltségek is. Pásztohy András, az agrártárca politikai államtitkára a kenyér világnapja alkalmából rendezett ünnepségen hangsúlyozta: a kenyér nem hatósági áras termék, árát a kínálat-kereslet szabja meg.
