Konfliktus alakult ki az Egyesült Államok illetékesei és a magyar fél között, mert a Magyarországra érkező Gripen vadászgépek eredetileg betervezett Link–16 rendszerű, NATO-kompatibilis adatkommunikációját biztosító berendezését az amerikaiak nem ítélték megfelelőnek, és helyette egy másik típus beépítését szorgalmazzák. Hollósi Nándor, a honvédelmi miniszter tanácsadója a parlament honvédelmi bizottságának ülésén elmondta: mivel a Link–16-osnak a Pentagon a rendszergazdája, a Honvédelmi Minisztérium (HM) és az integrációt végző svéd szervek jobbnak látták az amerikai álláspont elfogadását. Az első öt gép jövő márciusi kecskeméti megérkezésekor viszont a berendezés még nem lesz azok fedélzetén, a beépítésre csak 2008-tól kerülhet sor. A gépeknek egyébként állandóan ötfokos hőmérsékletű hangárban kell majd állniuk. A Gripenek fegyverzetéről a tanácsadó közölte: az összesen 25,5 millió dollárért beszerzett AMRAAM rakéták első példányai jövőre érkeznek az országba.
Az ülésen fény derült arra is: a HM továbbra is a zengői radarépítést erőlteti, annak ellenére, hogy politikai államtitkára, Iváncsik Imre nemrég bejelentette, hogy a kormány lemondott erről a lehetőségről, és a szaktárcát kormányhatározat kötelezi alternatív megoldások kidolgozására. A testület elé kerülő minisztériumi előterjesztés ugyanis kizárólag csak azzal foglalkozik, hogy a HM által megrendelt tanulmányok alapján létezik olyan építészeti és szállítási megoldás (például kötélpályák alkalmazásával), amely lehetővé teszi a zengői radarállomás megépítését útépítés nélkül, kevesebb mint tíz fa kivágásával. A HM egyelőre nem kívánja jelentős mértékben fejleszteni a légvédelmet kis hatótávolságú rakéták beszerzésével sem. Erről olyan előterjesztést kívánnak benyújtani a parlamentnek, amely alapján a korszerű közeli hatótávolságú rakétakomplexumokból legközelebb csak a jelenleg hadrendben lévő elavultabb eszközök kivonásakor kelljen vásárolni.
Nincs állandó rakétakészültség. Magyarországon a készültségi erők rendszeréből a légvédelmi rakétás fegyvernem már 1995 nyarán kilépett. Azóta csak a radarok és a vadászrepülők vannak állandó készültségben, a rakétások csak minősített helyzetben települnek ki egy-egy objektum védelmére: így történt Paks környékén 2001. szeptember 11-ét követően, vagy tavaly októberben a „Bárányfelhő hadművelet”, azaz a baloldali vezetők balatonőszödi konferenciájának biztosítása alkalmával. (Z. G.)
