Az egyházé a Szent Vitus

Csehország történelmétől elválaszthatatlan a prágai vár harmadik várudvarán, a Kolozsvári György és Márton híres sárkányölő Szent György-szobrának szomszédságában emelkedő Szent Vitus-székesegyház. Mi, magyarok is szívesen időzünk el e gótikus építészeti remekmű falai közt, hiszen ebben a katedrálisban királyokat koronáztak, kriptáiban a magyar trónt is birtokló uralkodók alusszák örök álmukat. Itt van Báthory Zsigmond hajdani erdélyi fejedelem sírja is, aki, miután 1602-ben lemondott a fejedelemségről, 1613-ban bekövetkezett haláláig csehországi birtokain élt. A székesegyház őrzi hét zárra nyíló kincseskamrájában a cseh koronázási ékszereket, s a dómhoz tartozó kincsestárban láthatjuk például Szent István királyunk kardját.
A katedrális történelmi szimbólumértékével 1918 után éppúgy tudatában volt a katolikus egyházzal nem rokonszenvező Masaryk, majd Benes, mint a kommunista Gottwald is. Államfővé választásuk után valamennyien részt vettek a székesegyházban celebrált hálaadó istentiszteleten, s így volt ez Havel és Klaus megválasztásakor is.
A kommunista rendszer 1954-ben „népi tulajdonnak” nyilvánítva államosította, majd az elnöki hivatal igazgatása alá helyezte a főtemplomot. Az 1989-es politikai fordulat után a ketedrális tulajdonjogáért az állam és az egyház közt perek sorára került sor. 1994-ben a gótikus műemlék visszakerül az egyház tulajdonába. Ám a cseh közvélemény számottevő része a katolikus egyházzal szembeni hagyományosan kritikus magatartását e bírósági döntés elleni tiltakozó megmozdulásokban juttatta kifejezésre. Az elégedetlenkedők élére álló Zdenek Mahler író azt nehezményezte az általa kezdeményezett petícióban, hogy a cseh államiság egyik legfontosabb jelképe került egyházi tulajdonba. A döntés ellenzői szerint a főtemplom már azért sem tekinthető a katolikusok tulajdonának, mert belső díszítésében részt vett a szabadkőműves Alfons Mucha festő is. Érveik közé tartozik, hogy az uralkodók, de a modern cseh állam is a katedrális építésének és karbantartásának költségeit királyi pénzekből fedezte, illetve adó formájában beszedett közpénzekből fedezi.
Bár az elnöki hivatal a 90-es évek végén ismét sikerrel visszaperelte a katedrálist, egy prágai bíróság a múlt héten újból a katolikus egyházat jelölte meg jogos tulajdonosának. A testület kétségbe vonta a kommunista rendszer mesterkedését, mármint hogy „népi vagyonnak” minősítve szüntette meg a katedrális egyházi tulajdonjogát.
A székesegyház tulajdonjogának visszaszerzéséről azonban az állam nem akar lemondani. Az elnöki hivatal jogászai már az ítélet megfellebbezésén dolgoznak. Miroslav Vlk bíboros, a cseh katolikus egyház feje a katedrális körüli huzavonát a csehországi egyházi vagyon kárpótlási folyamata újabb állomásának tekinti. Kijelentette, ha nem lesz politikai akarat a vagyoni kárpótláshoz, akkor a cseh katolikus egyház is a bírósági utat választja és szükség esetén akár a strasbourgi bírósághoz fordul…