Több jogi szakértő úgy vélekedik, hogy az iskolában beszedett tandíjak kapcsán felmerül a bűncselekmény lehetősége, és egyértelműen fennáll a csalás gyanúja – mondta lapunknak Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja.
Nagy Zoltán szerint jelenleg jogászok elemzik a tényállást. A hét végére mindenképp eldöntik, tesznek-e büntetőfeljelentést az ügyben.
A HÖOK elnökségi tagja az egyetem bölcsészkarának kari tanácsi határozatát – amely szerint jogszerűen szedtek pénzt az államilag finanszírozott hallgatóktól – így kommentálta: az egyetemen kívül mindenki másképp értékeli a helyzetet. Teljesen egyértelmű, hogy jogsértés történt, hiszen az intézmény kötelezően fizetendő térítési díjat kért levelezős hallgatóitól, ez pedig ellentétes a felsőoktatási törvénnyel. Nagy leszögezte: ha az egyetem nem fogadja el Aáry-Tamás Lajos ajánlását, akkor a HÖOK felvállalja, hogy biztosítja a jogi és szervezési hátteret a próbaperhez. Összegyűjtik a perelni kívánó hallgatókat, és elindítják az eljárást. Szerinte ez olcsóbb és hatékonyabb, mint ha mindenki egyenként próbálkozna. Annak kapcsán, hogy a szegedi hallgatói önkormányzat képviselői a mai napig nem szólaltak meg az ügyben, megjegyezte: a mindenkori érdekvédelmi képviseletnek mindenhol az lenne a dolga, hogy kiálljon a hallgatók mellett.
Lapunk egyébként belső forrásból úgy értesült: a szegedi hallgatói önkormányzat vezetősége feltétel nélkül támogatja Szabó Gábor rektort, jelenleg éppen újraválasztásáért küzdenek.
A rektornak szeptember 23-tól – az ombudsman ajánlásának kézhezvételétől – harminc napon belül kell választ adnia, elfogadja-e Aáry-Tamás Lajos állásfoglalását a tandíjak jogszerűtlen beszedésének megszüntetéséről, illetve az eddigiek visszafizetéséről. A médiaiskolát egyébként a Média Menedzser Oktató Kft. működteti, amelyben Havas Henrik 85 százalékos, közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. A televíziós műsorvezető cége szedte be a hallgatóktól a pénzt, és őt illette az állami támogatás nyolcvan százaléka is.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban