Nemzeti fizetőeszközünk gyengülése kapcsán kifejezetten veszélyes lehet a magyar gazdaság számára az a sok devizaalapú hitel, amelyet akár a háztartások, akár a kis- és közepes vállalkozások vesznek, illetve vettek fel.
A lakosság teljes banki adósságából a devizaalapú adósság aránya a 2004. végi 12,6 százalékról 22,8 százalékra ugrott idén augusztus végére, és az összes tartozáson belül több mint kétszeresére, csaknem 18 százalékra nőtt a svájci frank alapú hitelek aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett adatokból. Az MNB mellett működő monetáris tanács a pénzügyi stabilitás szempontjából veszélyforrásnak tekinti a svájci frankban és euróban mért eladósodást, a fedezetlen pénzügyi kölcsönök gyors növekedését. A helyzetről Auth Henrik alelnök a minap kifejtette: az elmúlt 12 hónapban mintegy 16 százalékos hitelnövekedés volt megfigyelhető. Külföldi forrásokból történik alapvetően a hitelek gyors növekedése, ám a külföldi forrásbevonás futamideje egyre hosszabb. Ami a vállalati szektort illeti, a külföldi hitelfelvétel gyorsabban nőtt, ez azonban kockázati szempontból a vállalati szférát illetően nem új, viszont a kis- és középvállalatok felé növekedett a bankrendszer kitettsége, ezen belül a deviza kitettsége. Nem is az euró, hanem a svájci frank alapú hitelek azok, amelyek gyorsabban nőttek. Az MNB egyébként úgy látja, hogy a lakosságnak az általa vállalt kockázatokról nincsen igazán információja, és ez tovább erősítheti a gazdasági egyensúlytalanságból fakadó kockázatot.
origo.hu
Vasárnap délelőttönként családi programokkal várja az érdeklődőket a Nemzeti Színház
