Három fiatal még tavasszal fordult panasszal az oktatási jogok biztosához, mert szerintük a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézete jogszerűtlenül szedett tőlük pénzt. A hallgatók államilag finanszírozott alapképzésre jártak, a Havas-iskola mégis nyolcvanezer forintot kért tőlük félévente. A tanuló csak akkor iratkozhatott be a következő félévre, ha befizette a pénzt. Az oktatási ombudsman igazat adott a hallgatóknak, és felszólította az egyetemet, hogy az államilag finanszírozott kommunikáció, kommunikáció–magyar és kommunikáció–informatikus–könyvtáros szakon szüntesse meg a fizetési kötelezettséget, az eddig beszedett pénzt pedig térítse vissza.
Aáry-Tamás Lajos indoklása szerint a felsőoktatási törvény 31. paragrafusának hatodik bekezdése kimondja: az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók közül tandíjmentesség illeti meg az első alapképzésben, illetve első kiegészítő képzésben tanulókat. Ugyanezen paragrafus második bekezdése szerint a tandíjon felül csak olyan igénybe vett szolgáltatásokért állapíthatók meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez. Ez azt jelenti, hogy az első alapképzésben nem lehet tandíjat szedni, egyéb díjat pedig csak olyan szolgáltatásért szedhetnek, amely nem feltétele a félév elvégzésének.
Pukánszky Béla, az egyetem rektorhelyettese az ombudsmannak azzal indokolta a pénzszedést, hogy a levelező alapképzés normatívája csupán fele a nappali tagozatos támogatásnak, ráadásul a fejlesztés címén beszedett pénzt a legkorszerűbb tanulmányi technikai háttér biztosítására fordítják.
Aáry-Tamás Lajos szerint azonban a médiaintézetben bevezetett költség-hozzájárulási kötelezettség ellentétes a jogszabályokkal, mivel a felsőoktatási intézményeknek nem áll módjukban a támogatás csökkenésével kieső bevételt díjak kiszabásával pótolni. A biztos lapunknak azt mondta: nem a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézete az első, ahol jogtalanul szedtek pénzt a hallgatóktól. Hozzátette: az egyetem rektorának szeptember 23-tól, az állásfoglalás kézhezvételétől számítva harminc napja van arra, hogy írásban tájékoztassa őt, elfogadja-e kezdeményezését, vagyis megszünteti a jogsértést, és visszafizeti a már beszedett pénzt. Ha az egyetem úgy dönt, hogy nem fogadja el az ombudsman ajánlását, a hallgatók bírósághoz fordulhatnak igazukért. Nemcsak az intézmény jelenlegi hallgatói indíthatnak pert, hanem a már végzett fiatalok is, hisz az elévülési idő öt év, és az csak a per során dől el, hogy azt mikortól kell számítani.
A Havas-iskolában induló három képzést egyébként államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is meghirdették. A tanulmányi osztályon korábban névtelenül érdeklődtünk a tandíjakról, ahol azt közölték: ez egy kivételes hely, ahol egyik kurzus sem ingyenes. Az államilag finanszírozott képzésért száztízezer, a költségtérítéses helyért pedig 170 ezer forintot kell fizetni félévente. A pénzt ráadásul nem is a Szegedi Tudományegyetem, hanem egy cég, a Média Menedzser Oktató Kft. nevére kell befizetni. A társaságban Havas Henrik 85 százalékos, közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. A cég ügyvezetője Érdi Sándor televíziós műsorvezető, aki egyben a médiaintézet oktatási igazgatója is.
Lapunk birtokába került az egyetem és a Havas cége között létrejött szerződés. Ebből kiderül, hogy a kft. nem csupán a médiaintézet diákjai által befizetett „tandíj” nagy részét, hanem a hallgatók után járó állami támogatás nyolcvan százalékát is bezsebelte. Az 1999–2000-es tanév II. félévében életbe lépett megállapodás szerint a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetét működtető cég kapja meg a hallgatói után járó állami támogatás és a diákok által befizetett díjak nyolcvan százalékát. A pusztán költségtérítéses hallgatók esetében a térítési díj 85 százaléka illeti meg a céget. A hallgatói jogviszonyt biztosító Szegedi Tudományegyetem tehát az államilag finanszírozott hallgatók esetében csupán az állami normatíva 20 százalékát kapja, és ugyanennyi illeti meg a térítési díjakból is. Igaz, a Média Menedzser Oktató Kft.-nek kell biztosítania a működéshez szükséges összes anyagi, személyi és tárgyi feltételt. Az egyetemnek a pénzért cserébe csak a megfelelő számú bizonyítványról, az információk felvételi tájékoztatóban való megjelentetéséről, a szakmai felügyelet biztosításáról és az adminisztrációs munkák elvégzéséről kell gondoskodnia. Hozzájárultak ahhoz is, hogy az egyetem oktatói – külön díjazás és az utazási költség megtérítése ellenében – az intézetben is taníthassanak.
A szerződésben azt is szabályozzák, hogy az egyetemnek járó húsz százalék hogyan oszlik meg az érintettek között. Érdekesség, hogy a bölcsészkar, a kommunikáció szak és a rezsire elkülönített pénz mellett – a szerződés pontos szövege szerint – a rektort is külön összeg illeti meg. Szabó Gábor rektor közleményben cáfolta, hogy a mindenkori rektor részesült volna a pénzből. Állítása szerint a pénz nem őt, hanem a rektori hivatalt illeti.
Szabó egyébként belső vizsgálatot rendelt el az ügyben, és felkérte a bölcsészkar dékánját, hogy 15 napon belül tegyen javaslatot az egyetem és a Média Menedzser Oktató Kft.-vel kötött szerződés aktualizálására. A bölcsészkar kari tanácsa egyébként rendkívüli ülésen úgy határozott, hogy jogszerűen szedtek pénzt a hallgatóktól. A végleges döntést csak a rektor hozhatja meg, de a tanács véleményének fényében egyre valószínűtlenebbnek látszik, hogy az egyetem nem adja vissza a pénzt hallgatóinak.
Havas Henrik lapunknak nem volt hajlandó nyilatkozni az üggyel kapcsolatban. Az Index internetes lap még a szerződés nyilvánosságra kerülése előtt megkérdezte Havas Henriket, hogy a diákok miért a kft.-nek, miért nem az egyetemnek fizetnek? A műsorvezető így válaszolt: „Mondok egy példát, amelyet talán önnek is sikerül megértenie. Ha maga tilosban parkol, és megbüntetik, a postán fizeti be a pénzt, de az a pénz nem a postáé, az csak közvetíti azt.”
Az oktatási tárcánál először azt nyilatkozták, hogy nem akarnak belefolyni az ügybe, előbb megvárják a biztos vizsgálatának eredményét. Egy héttel a botrány kirobbanása után szólalt meg először az oktatási miniszter a szegedi egyetem ügyében. Magyar Bálint szerint a tárcának törvényességi felügyelete van a felsőoktatási intézmények felett, de ez nem egyedi ügyek intézését vagy közvetlen beleszólást jelent. Szüdi János közigazgatási államtitkár kifejtette: a tárcának arra van lehetősége, hogy a jogszabályt sértő szabályozásokat megsemmisítse. Hozzátette: a szegedi egyetem és a Média Menedzser Oktató Kft. között létrejött megállapodás polgári jogi szerződésnek minősül, így arra a tárca törvényességi felügyelete nem terjed ki.
Egy lapunk által megkérdezett ügyvéd szerint egyébként a szegedi intézmény ügyében nem csupán kártérítési, de büntetőjogi felelősség is felvetődhet, hiszen a hallgatók csak akkor iratkozhatnak be az adott szemeszterre, ha befizetik a kért összeget. A szakember szerint éppen ezért az ügyben fennállhat a csalás alapos gyanúja is, hiszen ez a tényállás akkor valósul meg, ha valaki jogosulatlan haszonszerzés érdekében mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Az ügyvéd szerint ebben az esetben vélhetően folytatólagosan elkövetett csalás megalapozott gyanújáról lehetne szó, amelynek büntetési tétele a kár összegétől függően akár öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) várhatóan a jövő héten csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést tesz az ügyben ismeretlen tettes ellen. Az érdekvédő szervezet szerint teljesen egyértelmű, hogy jogsértés történt, hiszen az intézmény kötelezően fizetendő térítési díjat kért levelező hallgatóitól, ez pedig ellentétes a felsőoktatási törvénnyel. Nagy Zoltán, a testület alelnöke leszögezte: ha az egyetem nem fogadja el Aáry-Tamás Lajos ajánlását, akkor a HÖOK felvállalja, hogy biztosítja a jogi és szervezési hátteret a próbaperhez. Összegyűjtik a perelni kívánó hallgatókat, és elindítják az eljárást. Szerinte ez olcsóbb és hatékonyabb, mintha mindenki egyenként próbálkozna.
Az oktatási ombudsman általános vizsgálatot indít a felsőoktatási intézményekben szedett térítési díjak kapcsán, mivel a médiaintézet ügyének napvilágra kerülése óta rengeteg panaszos bejelentés érkezett hozzá. A munka során valamenynyi rektorral és hallgatói önkormányzattal felveszi majd a kapcsolatot.
Az ombudsman egyébként már korábban is állást foglalt egy hasonló ügyben, ám a sajtó akkor nem foglalkozott a kezdeményezéssel. A biztos internetes honlapján ma is olvasható a 2002-es beszámoló, amelynek egyik fejezete a gyöngyösi főiskolán jogtalanul szedett díjakkal foglakozik. Az intézmény rektora Magda Sándor szocialista képviselő.
2002-ben az iskola egyik hallgatója beadványában azt kifogásolta, hogy a távoktatási tagozaton a költségtérítési díjon kívül egyéb összegek megfizetésére is kötelezi őt az intézmény. A tandíjat a főiskolai karnak kellett fizetni, az ezenfelül meghatározott tananyagárat és oktatásszervezési költséget azonban egy közhasznú társaságnak. Az iskola és a hallgatók között megkötött írásbeli megállapodás szerint a fizetési kötelezettségek teljesítése a beiratkozás feltételének minősült.
Az oktatási jogok biztosa kivizsgálta az ügyet, és megállapította, hogy a Magda Sándor vezette iskola jogellenesen írta elő hallgatóinak a tananyagár és az oktatásszervezési költség megfizetését. A jogszabályok értelmében a költségtérítési díjon felül csak bizonyos kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén lehet pénzt szedni a hallgatóktól, és a kiszabott összeg nem haladhatja meg az állami normatíva három százalékát. A tananyagár és az oktatásszervezési költség fogalma ezeknek a feltételeknek nem felelt meg, ráadásul a kiszabott díjak befizetése a beiratkozás feltétele volt.
Aáry-Tamás Lajos kezdeményezte, hogy az intézmény a jogszabályoknak megfelelően állapítsa meg a hallgatókat terhelő fizetési kötelezettséget, és a jogszerűtlenül beszedett pénzt térítse vissza tanulóinak. Az iskola az oktatásszervezési költség tekintetében elfogadta a javaslatot, de a hallgatóknak egy fillért sem fizetett vissza. A pénzt ugyanis visszamenőleg beépítette a költségtérítés összegébe, és oktatásszervezési költség címén a diákok által a közhasznú társaságnak addig befizetett pénzt átutalta a főiskola számlájára. A főiskola először ragaszkodott ahhoz, hogy a tananyagért jogosan szedte a pénzt, végül az ombudsman második próbálkozására elfogadta a kezdeményezést, és azt is beillesztette a költségtérítés összegébe. Szerettük volna megtudni Magda Sándor véleményét is, de őt nem lehetett elérni.
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) ügye a napokban nyilvánosságot kapott, mivel a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához érkezett panaszos beadványok jó része az itt szedett díjakat kifogásolja. Lapunk úgy tudja, az oktatási ombudsman már korábban is foglalkozott a BGF pénzszedésével. Aáry-Tamás Lajos állásfoglalása akkor azért nem került a nyilvánosság elé, mert a biztos segítségét kérő panaszos időközben bírósághoz fordult az ügyben, az ombudsman hatásköre pedig ezekre az ügyekre már nem terjed ki.
A beadványozó azt sérelmezte, hogy a főiskola államilag finanszírozott képzésein az idegen nyelvi képzésért külön pénzt kértek, amelynek befizetése a beiratkozás feltétele volt. Úgy tudjuk, az iskola azóta sem szüntette meg a jogszerűtlen pénzszedést, sőt hetvenezer forinttal megemelte a fizetendő díjat. Az intézmény rektora Roóz József, aki 2002-ben az MSZP és az SZDSZ egyik jelöltje volt az Állami Számvevőszék alelnöki posztjára. Roóz Józsefet többször is kerestük, de elérhetetlennek bizonyult. A rektori titkárság közlése szerint hozzájuk nem érkezett panasz a díjakkal kapcsolatban, de a rektor mindhárom karon vizsgálatot indított az ügyek kivizsgálására.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
