A KSH kimutatása szerint az idei első fél évben a lakáscélra felvett támogatott átlaghitel összege 4,8, a nem támogatotté pedig 4,2 millió forint volt. Egy esztendővel korábban még 5,4, illetve 2,5 millió forintra rúgott, a tavalyi második fél évben pedig 4,4, illetve 3,8 millió forint volt a szóban forgó öszszeg. A statisztikai hivatal felmérése szerint idén június 30-án a lakáshitelek állománya 2015 milliárd forint volt Magyarországon, ez a GDP mintegy 10 százalékát tette ki. Az adatszolgáltató társaságok 2005. január–júniusban 55 200 lakáshitelt engedélyeztek 241,5 milliárd forint értékben, a hitelek száma egy év alatt 14, összegük pedig 10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kimutatások alapján tehát évek óta mérséklődik az államilag támogatott kölcsönök aránya, miközben a – kockázatosnak tartott – devizaalapú hitelek térnyerése töretlen. Idén a folyamat jelentősen gyorsult, így az első hat hónapban az engedélyezett lakáshitelek 36,4 százaléka tartozott a támogatott körbe, szemben az előző két fél évben mért 74,2, illetve 47,3 százalékkal. Az újonnan megítélt hiteleknél a devizaalapúak száma 48, értékben pedig 55 százalék volt, az átlagos hitelösszeg 5 millió forintra nőtt.
Az elmúlt napokban bekövetkezett euróval szembeni árfolyamgyengülés hatására egy 200 eurós, azaz átlagosnak mondható havi törlesztőrészlet 2000 forinttal drágul majd. Első pillantásra ez még nem tűnik elviselhetetlen plusztehernek a devizaadósok számára, de kisebb-nagyobb mértékben mindannyiukat érinti. Ennek az a magyarázata, hogy ellentétben a kamatváltozások miatti – 3, 6, 12 havonta, vagy akár 5-10 évente esedékes – átárazásokkal, az árfolyamváltozások minden egyes törlesztési napon, vagyis minden hónapban módosítják a devizában kiszámított, de forintban visszafizetendő törlesztést. Forintgyengülés esetén emelik, erősödés esetén csökkentik az adósságot.
Egyébként a lakosság teljes banki adósságából a devizaalapú aránya a 2004. végi 12,6 százalékról 22,8 százalékra ugrott idén augusztus végére, és az összes tartozáson belül több mint kétszeresére, csaknem 18 százalékra nőtt a svájci frank aránya – derül ki az MNB honlapján közzétett adatokból. Az adatok egyben azt is mutatják, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos figyelmeztetéseknek nem sok a foganatja – a bankok versengve kínálják, a háztartások pedig örömmel veszik fel a forinthiteleknél jóval alacsonyabb kamatú deviza-, ezen belül is a svájcifrank-alapú hiteleket. A devizakitettség ráadásul hosszú távra szól, e hitelek legnagyobb része egy évnél hoszszabb lejáratú.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői úgy tartják, hogy a magyarországi pénzügyi közvetítőrendszer egyik mostani jellemvonása az, hogy a hitelintézetek szinte közvetlenül a lakosságra hárítják azokat a kockázatokat, amelyek a devizahitelek nagyarányú megemelkedéséből fakadnak. Ez, hívják fel a figyelmet a hozzáértők, azért is veszélyes, mert a lakosság az a szereplő a pénzügyi rendszerben, amely a legalacsonyabb „információs szinttel rendelkezik”, és a kisebb tájékozottság mellé még a kockázattűrő képessége is rendkívül alacsony. A bankrendszer emellett egyre bonyolultabb banki termékekkel jelentkezik, amelyeket a lakossági ügyfelek nehezen látnak át.
Ebben a helyzetben megnő az állam felelőssége mind abban, hogy a lakossági ügyfeleket ellássa megfelelő információkkal a különböző hitelkonstrukciók veszélyeiről, illetve a tekintetben is, hogy erősítse a hitelintézetek szabályozását.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
