Ellentét a kormányban

Egyre nyilvánvalóbb az ellentét a miniszterelnök és az oktatási miniszter között a kistelepülési iskolák helyzetét illetően. Miközben Magyar Bálint a ciklus kezdete óta a a kisiskolák összevonását ösztönzi, a kormányfő most valamennyi oktatási intézmény megmaradása mellett kampányol. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a miniszterelnök csak szavakban védi az iskolákat, a tényleges intézkedések az intézmények bezárását segítik elő.

Teljes a fejetlenség a kormány kistelepülési iskolákat érintő politikáját illetően, hiszen a miniszterelnök iránymutatásával ellentétesen cselekszik az oktatási miniszter. Igaz, Gyurcsány Ferenc először szeptember végén beszélt a kisiskolák megőrzésének fontosságáról, míg Magyar Bálint miniszteri ciklusának kezdete óta az iskolák összevonását, vagy ahogyan a tárcavezető előszeretettel hívja: társulását ösztönzi.
A baloldali politikai lapok sem igazán tudják, hogy melyik oldalra álljanak. Míg a Népszava egymillió példányban megjelent propagandaszámában a kormányfő álláspontját – amely szerint minden településen megmarad az iskola – harsogja, addig a Népszabadság már nyíltan ír a két politikus konfliktusáról. A lap szerint Magyar Bálint az újságírónak kifakadt, hogy PR-fogásból nem fogja a diákokat olyan iskolába kényszeríteni, ami nem jó nekik.
Tény, hogy a miniszter a rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón így reagált az kistelepülési iskolákkal kapcsolatos újságírói kérdésekre: „Jelentkezzen, aki olyan iskolába akarja járatni a gyerekét, ahol csupán tíz diák tanul, nincs tornaterem, és nincs elegendő szaktanár!” Hozzátette: ő a XXI. században, az internet világában nem a tanyasi iskolákat tartja megfelelőnek, hanem a gyermekek igényeit kielégítő intézményeket, ahová értelmes mennyiségű tanuló jár.
Az adatok mindenesetre azt mutatják, hogy Magyar Bálint politikája érvényesül, hiszen sorra zárják be az iskolákat, a jövő évi költségvetési tervezet szerint pedig tovább csökken a kistelepülési iskolák támogatása. A szeptember 26-ig beérkezett adatok szerint kétszáztizennyolc oktatási intézmény szűnt meg az új tanév kezdetétől. Jogutód nélkül 23, jogutóddal pedig 193 intézmény zárt be. Eközben csupán 95 új intézményt hoztak létre, ezeknek több mint a fele jogelőd nélkül alapított. Ebből az következik, hogy majd kétszáz óvodából és iskolából mindössze 45 intézményt hoztak létre, vagyis átlagosan négy iskolából csináltak egyet.
A jövő évi költségvetési tervezet szerint a januártól a 3000–3500 fő közötti településeknek már nem jár kiegészítő támogatás, azaz gyermekenként 12 500 forinttal kevesebbet kapnak, mint az idén. Az 1100 fő alatti településeken a tavalyi 50 ezer forint helyett csak tanulónként 25 ezret igényelhetnek a fenntartók.