Hátul a K+F-ben

Áttörésre van szükség a kutatás-fejlesztés (K+F) területén Magyarországon – derül ki egy frissen elkészült tanulmányból.

Hazánk felzárkózása érdekében mennyiségi és minőségi fejlődésre van szükség a kutatás-fejlesztésben és az innovációs tevékenységben – ezekkel a szavakkal foglalta össze az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézete legfrissebb tanulmányának következtetéseit Báger Gusztáv, az intézet főigazgatója. A tanulmány készítői tizenhét területen javasolnak módosítást, és tulajdonképpen mind a tizenhét pont a szélesebb körben vett hazai gazdaságpolitikával áll összefüggésben. Az ÁSZ-szakemberek szerint az állami újraelosztás csökkentésével párhuzamosan növelni kellene a magyar vállalkozások kockázatviselési képességét, kormányzati szintű innovációs politikát kellene kidolgozni, intézményi reformot kellene végrehajtani. A tanulmány kiemeli, hogy a kormányzati kisvállalati stratégiának váljon részévé az innováció támogatása.
Báger Gusztáv elmondta, hogy a húsz mutató alapján összeállított innovációs index szerint hazánk a feltüntetett országok utolsó harmadában foglal helyet – igaz, a sereghajtók bolyát történetesen vezetjük. Jobb a helyzet, ha az átlagos innovációs teljesítménytrendet vesszük figyelembe, mert ezen mutatók alapján hazánk a felzárkózó országok között kap helyet. Az európai rangsort egyébként Finnország és Svédország vezeti, a KSH 2004. évi előzetes adatai alapján valószínűsíthető, hogy Magyarország viszonylagos helyzete a K+F humán- és pénzügyi ráfordítási szempontjából romlott. Négy kutatás-fejlesztési, innovációs mutató tekintetében Magyarország megelőzi az EU-átlagot. Goldperger István kutató az MTI közlése szerint elmondta: elfogadhatatlan, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben törölni akarják azt a részt, amely szerint az innovációs alaphoz a büdzsé ugyanannyival járuljon hozzá, mint amennyit a cégek befizetnek.

---