Civil Mozgalom néven alakult nemrég az a szervezet, amely magára vállalta a demonstráció megszervezését. Kiss Rudolf, a mozgalom egyik koordinátora lapunknak elmondta, elsősorban azért tartották fontosnak a mozgalom létrehozását, mert azt tapasztalják, hogy a Délvidéken még nem alakult ki a szó valódi értelmében vett civil szféra, a politikai szféra pedig nem tud bizonyos kérdésekben elég határozottan fellépni. A magyar választópolgárok közül egyre többen szavaznak át szerb pártokra, mivel a magyar pártokban már nem látnak perspektívát, csalódtak bennük – tette hozzá a délvidéki mozgalmár, aki szerint ez az állapot azért aggályos, mert így rövid időn belül a vajdasági magyar közösség elveszítheti politikai legitimitását. A jelenlegi magyarellenes hangulatról szólva Kiss Rudolf kiemelte, a magyarok nagy része félelemben él, rosszabb esetben közönnyel viseltetik a probléma iránt, viszont biztató lehet, hogy egyre többen vannak azok, akik nem dugják fejüket struccként a homokba, hanem igenis vállalják a nehezebb utat. A Civil Mozgalom irányítója elmondta, nem tartanak attól, hogy a tiltakozás alatt komolyabb incidens történik. Úgy véli, a rendőrség – most kivételesen – mindent megtesz a provokáció megelőzéséért, bár semmit nem lehet teljes mértékben kizárni.
„Az elmúlt néhány évben bebizonyosodott, hogy csak az incidensekről szóló tudósításokkal és a közleménypolitizálással nem sokra megyünk. Ennél jóval többet kell tenni. Mindenképpen szükségünk van az anyaország határozott kiállására a határon túli magyarok mellett, és szükség van a szigorú nemzetközi fellépésre Szerbiával szemben. Szerbia bebizonyította, hogy nem tudja vagy nem akarja minden polgárának a legalapvetőbb emberi jogait biztosítani, testi épségét megvédeni, ezért külső beavatkozással kell rákényszeríteni erre. Ezért is tartjuk indokoltnak nemzetközi megfigyelők állandó jelenlétét a Délvidéken” – hangsúlyozta Kiss Rudolf. Az utóbbi esztendők fejleményeit áttekintve a Civil Mozgalom koordinátora arra emlékeztetett, hogy a demokratikus átalakulás nagyon sok embert bizalommal töltött el. A vesztett háborúk, a gazdasági kilátástalanság után a szerb társadalom változást akart. Ez a változás azonban sokkal nagyobb megpróbáltatással járt, mint amire a szerb társadalom fel volt készülve. Mint mondta, az ország minden szempontból a csőd szélén állt, óriási volt a munkanélküliség, a gyárak nem termeltek, a nagybirtokok tönkrementek, s ebből a helyzetből természetesen nem lehetett máról holnapra felállni. „Szerbia demokratizálódása, a gazdaság fejlődése, a munkanélküliség csökkenése, a piacgazdaságra való átállás viszszásságai elbizonytalanították a szerb társadalmat, túl lassúnak bizonyult az átmenet. Az átalakuláshoz kapcsolható általános elégedetlenség mellett még egy igen komoly probléma felismerhető. A szerb társadalom úgy érzi, hogy az átalakulással a szerb nemzeti érdek háttérbe szorul. Ez így mind egybevéve frusztrálttá, ingerültté tette a szerbséget. A frusztráció mellett a bizonytalanság még az, ami meghatározza ezt a társadalmat. Itt elsősorban Koszovó és Montenegró kérdésére kell gondolni, vagy hogy még egy példát mondjak, Szerbiának még mindig nincs új alkotmánya. Ezt a bizonytalanságot, ezt a frusztrációt igyekszik kihasználni a Szerb Radikális Párt, méghozzá elég sikeresen” – mondta a délvidéki Civil Mozgalom koordinátora.
Világos célok. A közelmúltban Délvidéken megalakult a Civil Mozgalom, amely két civil szervezet, a Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezete és az Összefogás a Fennmaradásért szövetségeként jött létre. A mozgalom a tervek szerint küzdeni fog a vajdasági magyar egyetem létrehozásáért, az emberi (kisebbségi) jogok érvényesítéséért, a magyarellenes atrocitások megszüntetéséért, a közösség minél teljesebb kulturális és gazdasági felemelkedéséért. A szervezők tájékoztatása szerint a mai szabadkai demonstráció egy személyes „negatív élménybeszámolóval” kezdődik, amely a szerb rendőrségi intézkedés komoly hiányosságaira mutat rá, ezután pedig ismert közéleti személyiségek szólnak az egybegyűltekhez. A tiltakozó megmozduláson jelen lesz többek között Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Páll Sándor (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége), Rácz Szabó László (Magyar Polgári Szövetség), Szabó Tibor (a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke) és Pomogáts Béla (az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke). Felolvassák Becsey Zsolt és Olajos Péter, az Európai Parlament néppárti frakciótagjai levelét. A szabadkai tiltakozást a Vajdasági Magyar Szövetség is támogatja. (P. I.)
