Környezetismeret

Fogadalmi harangszók
Az 1309-iki udvardi zsinat emlékét őrző esti, más források szerint déli Ave Mariá-s harangszó semmi estre sem népi eredetű, hanem egyházi elrendelés (1860. szept. 16-án a prímás húzta meg a harangot), nem tartozik tehát a vallásos néprajzba. A pest-belvárosi éjjeli háromórás harangszót kegyes alapítvány tartja fenn az ugyanez időben elhunyt utolsó pestises halott és a járvány megszűntének emlékére, tehát szintén nem vallásos néprajzi adat – és a szegedi árvíz emlékére márc. 12-ének éjfelén felhangzó harangszó sem, hiszen már első forrása is a városra és az egyházakra hivatkozik. Nem népszokás az esztergomi bazilika mindennapi hármas harangszava a trianoni parancs ellen való tiltakozásul, s Kecskeméten ápr. 2-án az esti fél kilenc órás harangszó sem, az ugyanekkor kezdődő nagy tűzvész emlékére. Valamivel több közük lehet a néprajzhoz a háborús és egyéb történelmi események emlékére vonatkozó harangszóknak; mellőzve ezek közül az óévbúcsúztatókat, két idetartozónak látszó harangszót említhetünk fel: Komádiban a hajnali harangozás után még egy verset húznak az 1707-iki rác támadás visszaverésének emlékére, Désen pedig a baktervilág fennálltáig éjjel 3 órakor doboltak is, de hogy miért, arról nem szól a szokás feljegyzője.

Harangkötél
Levágott darabja katolikus és református vidéken egyaránt használt, szerencsehozó, szerelmi, gyógyító és tejvisszaszerző varázseszköz. A kenesei református halászok minden új hálójukba belekötik a katolikus templom harangkötelének egy félöles, fonalakra lefejtett darabját, mert hitük szerint a szentelt kötél szerencsét hoz, mint Göcsejben is a korcsmárosnak a hordóba tett harangkötéldarab. Kutason az anya az első rorátéra való harangozáskor lopva levág egy darabka foszlányt, aztán ezt lánya hajába fonja, hogy a farsangon sok kérője legyen. Zalabaksán az éjféli mise alatt vágja meg a lány a kötelet, a misére azonban az árnyékszékben öltözik fel, s a kötéldarabot otthon a disznóvályú fölött füstöli, hogy annyi kérője legyen, ahány disznó odamegy. Vagy a levágás után azonnal hazaszalad, a kötelet még a mise előtt felfőzi, és a vizet az utcára önti, mert amely legény belelép, még az évben feleségül kéri. Göcsejben az első roráté harangszava alatt húzott foszlányt varrnak hajpántlikájukba a lányok, hogy sok kérőjük legyen. […] A Nemzeti Újság egy adata szerint, ha a karácsony éjjelén lopott kötélfoszlányt pogácsába gyúrva megetetik a kiválasztott legénnyel, ennek még az évben el kell vennie a leányt. Gyergyóbélborban a magukkal hordott kötéldarab talizmán a jegyes vagy házasfél hűtlensége ellen. A fiatalságnak ez a babonás szokása jobban pusztítja a harangkötelet, mint mindennapi használata, ezért néhol, mint pl. Gyergyóbélboron, kötelességük saját keresetükön minden évben új kötelet venni a templom számára. Vas megyében és Göcsejben az éjféli mise alatt levágott kötéldarabbal füstölik meg a fájós fület vagy a fogat, a Borsod megyei Csokvaományban és Göcsejben harangkötéldarabot nyeletnek a torokfájóssal […], s Kalotaszegen, ha a terhes asszony az ijedségtől roszszul lett, ura az asszony vizeletével önti le a harangkötelet. Nyírmeggyesen a tejvesztett asszonynak az éjfélkor levágott harangkötél-darabka tésztába gyúrásával sütött tésztapor megivása után visszajön a teje. Háromszékben az elveszett tejet úgy szerzik vissza, hogy harangkötél-darabkáról itatják meg a tehenet; Jászberényben a kötéldarabot a tehén moslékjába vágják.
Templomkulcs
A templom kulcsát csak mint gyógyítóeszközt ismerjük. Kármán szerint a szopni nem akaró gyereknek templomkulcsot tesznek a szájába, fogyásakor pedig a fürdővizébe, vagy megtüzesített templomkulccsal keresztet égetnek bölcsőjének fenékdeszkájába, a nehezen halódónak templomkulcsot tesznek a párnája alá. […]
Szendrey Ákos – Szendrey Zsigmond: Részletek a készülő magyar babonaszótárból (Ethnographia, 1940, 2. szám)