Lemondott a zengői radarról a szaktárca

A kormány nem kíván lokátort építeni a Zengőn, ezért keresi a beruházás alternatív helyszíneit – jelentette ki most először a honvédelmi tárca képviselője a szakbizottság ülésén. Kiderült az is: jelenleg nincs a honvédségtől független, önálló légtérvédelme a paksi atomerőműnek. A Fidesz azt javasolja, hogy a jövőben a biztonsági szempontból kiemelt jelentőségű objektumoknak állandó légtérvédelme legyen.

Nem kívánunk a Zengőn lokátort építeni, és keressük azt a megoldást, ami helyettesítheti a korábban tervezett helyszínt – jelentette be Iváncsik Imre a parlament honvédelmi bizottságának zárt ülését követően, ahol Magyarország légtérvédelmi helyzetéről hallgattak meg tájékoztatást a képviselők. A Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára hozzátette: ezt korábban már a miniszterelnök is világossá tette, de abban a kérdésben a honvédelmi bizottságban is egyetértés volt, hogy szükség van egy háromdimenziós radarra, a Békéscsabán és a Bánkúton épülő mellett a déli országhatár közelében. Ismert: a Honvédelmi Minisztérium eddig csak a beruházás felfüggesztéséről és az alternatív helyszínek megvizsgálásáról beszélt.
Lapunk kérdésére válaszolva Iváncsik Imre közölte, hogy jelenleg a paksi atomerőműnek nincs a honvédségtől független, önálló légtérvédelme. „Amikor úgy gondoltuk, hogy szükséges Paks megerősítése, ezt minden esetben megtettük a múltban is, és a jövőben is meg fogjuk tenni” – fűzte hozzá az államtitkár, hangsúlyozva, hogy „nagyon rövid időn belül” biztosítani tudják az erőmű légtérvédelmét.
Simicskó István, a bizottság fideszes alelnöke bejelentette: javasolják, hogy a Magyarország biztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű objektumoknak állandó légtérvédelme legyen. Mint ismert, a bizottsági ülést a fideszes politikus kezdeményezte annak kapcsán, hogy a kormány még tavasszal próbarepülést végeztetett, amelyen egy déli irányból alacsonyan szálló kisrepülőgép Dunaújvárosig jutott, mire a magyar légierő megtalálta.
A tesztrepülésről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök számolt be júliusban a soproni Volt fesztiválon, közölve, hogy „háromszáz méter alatti repüléseket nagyon nehezen látunk, száz méter alatt pedig szinte semmit”.
A tegnapi ülésen elhangzott információkat tíz évre titkosították. Ezzel kapcsolatosan Simicskó közölte: ez is bizonyítja, hogy a kormányfő államtitkot sértett, hiszen nyáron olyan dolgokról beszélt, amelyek most csak zárt ülésen, titkosítva hangozhattak el. Megjegyezte: gyanújuk szerint a Gyurcsány Ferenc által bejelentett tesztrepülés csak azt szolgálhatta, hogy ezzel igazolják, a NATO-lokátort a Zengőn kell megépíteni. Azt ugyanis a légierő parancsnokai a Magyar Repülőszövetséggel nettó négyszázezer forintért elvégeztetett próbarepülés nélkül is tudták, hogy vannak fehér foltok hazánk légtérvédelmében.
Iváncsik Imre viszont úgy vélekedett: a tesztrepülés arra volt jó, „hogy lássuk, melyek azok a pontok, ahol az információátadást gyorsítani kell, és melyek azok a rendelkezésünkre álló mobil eszközök, amelyeket szükség esetén tudunk mozgósítani”.