Lemondott a zengői radarról a szaktárca

A kormány nem kíván lokátort építeni a Zengőn, ezért keresi a beruházás alternatív helyszíneit – jelentette ki most először a honvédelmi tárca képviselője a szakbizottság ülésén. Kiderült az is: jelenleg nincs a honvédségtől független, önálló légtérvédelme a paksi atomerőműnek. A Fidesz azt javasolja, hogy a jövőben a biztonsági szempontból kiemelt jelentőségű objektumoknak állandó légtérvédelme legyen.

2005. 10. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem kívánunk a Zengőn lokátort építeni, és keressük azt a megoldást, ami helyettesítheti a korábban tervezett helyszínt – jelentette be Iváncsik Imre a parlament honvédelmi bizottságának zárt ülését követően, ahol Magyarország légtérvédelmi helyzetéről hallgattak meg tájékoztatást a képviselők. A Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára hozzátette: ezt korábban már a miniszterelnök is világossá tette, de abban a kérdésben a honvédelmi bizottságban is egyetértés volt, hogy szükség van egy háromdimenziós radarra, a Békéscsabán és a Bánkúton épülő mellett a déli országhatár közelében. Ismert: a Honvédelmi Minisztérium eddig csak a beruházás felfüggesztéséről és az alternatív helyszínek megvizsgálásáról beszélt.
Lapunk kérdésére válaszolva Iváncsik Imre közölte, hogy jelenleg a paksi atomerőműnek nincs a honvédségtől független, önálló légtérvédelme. „Amikor úgy gondoltuk, hogy szükséges Paks megerősítése, ezt minden esetben megtettük a múltban is, és a jövőben is meg fogjuk tenni” – fűzte hozzá az államtitkár, hangsúlyozva, hogy „nagyon rövid időn belül” biztosítani tudják az erőmű légtérvédelmét.
Simicskó István, a bizottság fideszes alelnöke bejelentette: javasolják, hogy a Magyarország biztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű objektumoknak állandó légtérvédelme legyen. Mint ismert, a bizottsági ülést a fideszes politikus kezdeményezte annak kapcsán, hogy a kormány még tavasszal próbarepülést végeztetett, amelyen egy déli irányból alacsonyan szálló kisrepülőgép Dunaújvárosig jutott, mire a magyar légierő megtalálta.
A tesztrepülésről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök számolt be júliusban a soproni Volt fesztiválon, közölve, hogy „háromszáz méter alatti repüléseket nagyon nehezen látunk, száz méter alatt pedig szinte semmit”.
A tegnapi ülésen elhangzott információkat tíz évre titkosították. Ezzel kapcsolatosan Simicskó közölte: ez is bizonyítja, hogy a kormányfő államtitkot sértett, hiszen nyáron olyan dolgokról beszélt, amelyek most csak zárt ülésen, titkosítva hangozhattak el. Megjegyezte: gyanújuk szerint a Gyurcsány Ferenc által bejelentett tesztrepülés csak azt szolgálhatta, hogy ezzel igazolják, a NATO-lokátort a Zengőn kell megépíteni. Azt ugyanis a légierő parancsnokai a Magyar Repülőszövetséggel nettó négyszázezer forintért elvégeztetett próbarepülés nélkül is tudták, hogy vannak fehér foltok hazánk légtérvédelmében.
Iváncsik Imre viszont úgy vélekedett: a tesztrepülés arra volt jó, „hogy lássuk, melyek azok a pontok, ahol az információátadást gyorsítani kell, és melyek azok a rendelkezésünkre álló mobil eszközök, amelyeket szükség esetén tudunk mozgósítani”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.