Már a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül is finanszírozza a 100 lépés programjának reklámkampányát a kormány. Batiz András kormányszóvivő kérdésünkre elmondta: a Panel plusz programot népszerűsítő akció a kormánynak 65,3 millió forint plusz áfába került, amelyhez az MFB nettó 10-11 millió forintot tett még hozzá. Batiz kifejtette: a kabinet a Miniszterelnöki Hivatal lakossági tájékoztatás keretéből biztosította a saját részét. A Panel plusz programot óriásplakátokon, tévéreklámokban, citylightposztereken, jármű- és liftreklámokon népszerűsítik. Szinte biztos, hogy lesznek még hasonló akciók, Batiz ugyanis kérdésünkre elmondta: soha nem mondta, hogy a 100 lépés programjának más elemeit nem fogják hasonló módon népszerűsíteni.
A Népszava is hozzátette a magáét az MSZP, illetve a kormány kampányához. A naponta átlagosan 25,5 ezres példányszámban értékesített napilap tegnapi számába különszámot húztak be, amelyből egyébként egymilliót nyomtattak ki. Az ingyenes különszám a száz lépés programjával foglalkozik, ám – ahogy arról Batiz András szóvivő beszámolt – „a kormánynak semmilyen módon semmi köze nincs a kiadványhoz”. Az MSZP is cáfolja, hogy köze lenne a különszámhoz. Nem a párt volt a megrendelő – mondta Nyakó István, a szocialisták szóvivője. Hozzátette: az MSZP pénztárából „egy fillér sem került a Népszavához a kérdéses kiadványért. Nem a párt volt a megrendelő.”
Az újságban egyébként egy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel készített interjú is olvasható, amelyben a politikus kifejti, hogy nagyobb biztonságot kívánnak teremteni. Az újságból az olvasó más mellett megtudhatja, hogy az adóreform után több pénz marad az emberek pénztárcájában, alanyi jogon dupla családi pótlékot kaphatnak, ezentúl több figyelem és gondoskodás jár majd az időseknek, és minden településen megmaradnak az iskolák. Ugyanakkor ellenvélemény vagy elemzés nélkül csak a kormány mondatait szajkózzák.
Németh Péter, a napilap főszerkesztője az MTI érdeklődésére nem kívánta közölni, hogy mennyibe került a 16 oldalas különszám előállítása. A lapban csak egyetlen külső cég hirdetése jelent meg. A főszerkesztő szerint azért került a reméltnél kevesebb reklám újságjába, mert jobboldalról „politikai kampányt folytattak e körül”, ami elbizonytalanított sok potenciális hirdetőt. Németh elárulta azt is, hogy saját pénzéből készítette a most megjelent kiadványt a Népszava, amelynek korábban három-négy ilyen melléklete jelent már meg (például a 2002-es országgyűlési, vagy a tavalyi EP-választás előtt). Nyomdai szakemberek becslései alapján 10-15 millió forintba kerülhetett egymillió példány kinyomtatása. A Hírszerző információi szerint az ingyenpéldányt az Erdős Ákos érdekkörébe tartozó Szikra Nyomdában készítették, ezt megerősítette a Szikra kereskedelmi igazgatója is. A különszámban viszont az olvasható, hogy az állami kézben lévő Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdájában készült.
Kampányok közpénzből. Ebben az évben nem ez a legelső olyan kampány, amely a 100 lépés programját népszerűsíti. Közpénzből a kormány 150 millió forintot költött a Kérdések és válaszok rendezvénysorozatra a nyár elején. Ez azonban érdektelenségbe fulladt, a kormány ennek ellenére nem adta fel célját, és közpénzeket nem kímélve újabb akciókba kezdett. A nyáron például újabb 40 millió forintot költöttek el a hathetes sms-kampányra, ám ezzel sem sikerült megmozgatni az embereket. Ezzel párhuzamosan folyt a telefonos, a levelező, valamint az ősszel kezdődött „identitáskampány”, amelyeket az MSZP finanszíroz, és becslések szerint 400–500 millió forintba került.