Máért-sürgetés Marosvásárhelyről

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívása, a magyar állampolgárság kiterjesztése, a határon túli programok finanszírozása és a határon túli magyarok jogállásának alkotmány szerinti pontosítása – ezek a legfontosabb kérdések a Marosvásárhelyen ülésező Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) szerint, amelyeket a magyar kormánynak mihamarabb orvosolnia kell.

A határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány párbeszédéhez két félre van szükség – jelentette ki Kasza József, a HTMFSZ harmadik ülése után. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arra utalt, hogy – noha törvény kötelezi erre Gyurcsány Ferencet – a miniszterelnök ódzkodik összehívni a Máért következő ülését. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is úgy látta: nem lehet halogatni a Máért összehívását csak azért, mert jelenleg a határon túli magyarság és a magyar kormány képviselői nem értenek egyet. Éppen ezért a Marosvásárhelyen tanácskozó 14 határon túli magyar szervezet vezetői kinyilvánították, továbbra is a Máértet tekintik a magyar–magyar kapcsolatok legfontosabb intézményének, és szükségesnek tartják a testület mielőbbi összehívását.
*
A fórum képviselői – közöttük Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki korábbi bejelentésével ellentétben mégis részt vett a megbeszélésen – hangsúlyozták, azt a gyakorlatot tartják elfogadhatónak, amely a nemzetpolitikai kérdésekben valódi partneri viszonyra épül.
A határon túli szervezetek pozitívan értékelték a Gyurcsány-kabinet szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarországnak a schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenntartsák. A vezetők azonban továbbra is szorgalmazták a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztését. Határozottan kérik továbbá, hogy a magyar kormány tegyen eleget a törvényben előírt vagy szerződésekben vállalt határon túli finanszírozási kötelezettségeinek, arra utalva, hogy késik az oktatási-nevelési támogatás kifizetése az ezt megpályázó családoknak, a Szülőföld-alap pedig az idénsre előirányzott egymilliárd forintos keretből még egyetlen forintot sem juttatott a határon túlra. A fórum résztvevői elengedhetetlennek tartják, hogy a magyar alkotmány kiegészítése által az alaptörvény egyértelműen nyilvánítsa ki: a határon túli magyarok a magyar nemzethez tartoznak; a magyar nemzethez tartozás tekintetében, valamint a kedvezmények, támogatások, utazási könnyítések esetében különben továbbra is a magyarigazolványt tartják alapnak. A tanácskozás során a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről is leltárt készítettek, és döntöttek egy szakértői bizottság létrehozásáról, amelybe valamennyi szervezet elküldi képviselőit.