Igazságügyi szakértő bevonásával indult vizsgálat annak megállapítására, ki felelős azért, hogy 1,3 milliárd forint állami pénz felhasználása ellenére sem vehetik birtokukba az ország legsúlyosabb állapotú, halmozottan sérült emberei a számukra felújított, új habilitációs otthont Budatétényben. A létesítménybe azért nem tudtak a mai napig beköltözni a fogyatékkal élők, mert az nem kapta meg az engedélyt a népegészségügyi hatóságtól.
A Reménysugár Habilitációs Intézet felújítása elvileg befejeződött, de az épületegyüttesben az ÁNTSZ állítása szerint nem felel meg az előírásoknak a lift és a konyha, nem tökéletes a vécék szellőzése és a szennyvízelvezetés sem. Az otthon épülete egyébként is több helyen beázott, a vizesblokkokban nem jól alakították ki a padló lejtését, és nem tökéletes akadálymentesítés sem. A hozzátartozók az Állami Számvevőszék vizsgálatát kérik, a sérült emberek ideiglenes lakóhelyét pedig eközben elkezdték téliesíteni, feltehetőleg arra készülve, hogy ebben az évben már nem lesz költözködés.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ország legsúlyosabb állapotú, halmozottan sérült emberei jelenleg a nagytétényi kastély oldalszárnyában élnek összezsúfolva, szűkös szobákban, a többségük lemoshatatlan fotelágyakon tölti a napjait, korszerű foglalkoztatóeszközök és akadálymentesítés nélküli környezetben. A Reménysugár Habilitációs Intézet új szárnyának renoválását még 2001-ben kezdte el az egészségügyi tárca, ekkor 1,1 milliárd forintot terveztek a korszerűsítésre. A szülők és a gondviselők azt kifogásolják az ÁSZ-nál, hogy 2002 márciusában 9-10 millió forintot kapott az intézmény akkori igazgatónője a minisztériumtól, hogy az épület földszinti és emeleti fürdőszobáját újítsa fel, majd döbbenten látták, hogy a fürdőszobákat a tolókocsis, fogyatékos lakók nem is tudják használni.
2002 őszén újabb pályázat alapján kezdték el a 150 férőhelyes új szárny építését, amire 750 millió forintot szántak. 2004 júniusában azt mondták, hogy az új szárny elkészült, és elkezdik a központi épület teljes rekonstrukcióját, ezért decemberig az összes lakót leköltöztetik a romos kastélyba. Tavaly augusztusban azonban országos botrány tört ki, amikor a felújítások egyikénél a gondozottakat az udvarra vitték, ahonnan egy 14 éves lakó „megszökött”. Holttestét a Dunában találták meg. Ezután az egészségügyi miniszter fölmentette az intézmény vezetését. Azóta képtelenek megállapítani a tervezők és a kivitelező felelősségét, így az engedélyeket sem lehet kiadni, a sérült emberek a kastélyban rekedtek.
Vágner Mária, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium kommunikációs vezetője megkeresésünkre azt közölte: a 2003. június 16. óta elvégzett munkára a Reménysugár Habilitációs Intézet kötött szerződést, amelynek felügyeleti szerve az egészségügyi minisztérium volt. A beruházás egy része a régi épület felújítása, másrészt pedig új épület építése. Erre a célra a költségvetés az idén 300 millió forintot biztosított, 150-150 milliós megosztásban. A munka még most is tart. A késlekedés oka a szaktárca állítása szerint egyértelműen a hibás kivitelezés. Több helyen beázik a tető, nincs napozóterasz, megoldatlan az épület akadálymentes használata, ami megengedhetetlen olyan helyen, ahol mozgássérült gyerekek kerekes székkel közlekednének. Amint a hibákat kijavították és megvannak a működéshez nélkülözhetetlen hatósági engedélyek, azonnal be lehet költözni – közölte a szóvivő. Az átköltözés időpontját azonban ő sem tudta megmondani az elmúlt időszak csúszásai miatt. Szerinte ez elsősorban a kivitelezőn, a Hunép Kft.-én múlik.
A Hunép Kft. vezetője, Varga István szerint viszont nem felel meg a valóságnak, amit a szaktárca állít, a cég a kiírt közbeszerzési eljárásoknak megfelelően teljesítette a munkát. Az ÁNTSZ az egyetlen hatóság, amelynek még kikötései vannak a használatbavételi engedély kiadásához, pedig az eredeti pályázati kiírásban nem támasztottak ilyen feltételeket. Azt kifogásolják, hogy az egyik lift nem megfelelő teherbírású, az ÁNTSZ előírásainak nem felel meg a konyhatechnológia, a mellékhelyiségeknek nincs önálló szellőzése, de ezeket a gondokat a társaság kész megoldani – állítja az igazgató.
A beázásokkal kapcsolatban Varga István közölte: ekkora épületnél előfordulnak ilyen hibák, de ez nem akadályozta volna a létesítmény használatát, hiszen ezeket garanciálisan kijavította a cég. A Hunép Kft. kérvényezte egy ideiglenes használatbavételi engedély kiadását a hibák kijavításáig, erre ugyanis 15-30 napon belül képesek, ha megkapják az ehhez szükséges 35-40 millió forintot. Eddig azonban még az elvégzett munkát sem fizették ki maradéktalanul, csaknem 180 millió forinttal tartoznak a társaságnak – tette hozzá.
A Hunép Kft. állítását, hogy „az eredeti közbeszerzési eljárások műszaki tartalmának megfelelően teljesített”, műszaki ellenőrzési jogosultsággal rendelkező szakértő felülvizsgálatával kell alátámasztani – szögezte le Vágner Mária. A szóvivő közlése szerint a kivitelező akkor jogosult a szerződésben rögzített ellenszolgáltatásra, ha az abban foglaltaknak mennyiségben és minőségben is eleget tett. Ennek mértékét a szerződő feleknek (a Reménysugár Habilitációs Intézetnek és a Hunépnek) – a műszaki ellenőr véleményét figyelembe véve – egymás között kell tisztázniuk.
Az épületek használatbavételi engedélyének megadását a hatóságok további munkavégzéshez (lift, konyhaátalakítás, csatornaépítés) köthetik, az engedély beszerzése viszont a szerződés szerint a Hunép kötelessége. A szerződésben nem szereplő munkák elvégzésére a Reménysugár Habilitációs Intézetnek új szerződést kell kötnie – fűzte hozzá a szóvivő.
Az intézet vezetősége nem nyilatkozott az ügyben arra hivatkozva, hogy ezt etikailag nem tartják helyesnek, amíg vizsgálat folyik a kialakult helyzetről.
Addig nem adnak ki használatbavételi engedélyt, amíg az épület közegészségügyi szempontból kifogásolható, mert utólag már nem lehet kezelni az ebből származó esetleges gondokat – jelentette ki lapunknak Grépály András, a XXII. kerületi ÁNTSZ vezetője.
A hatóság szerint a napi ötszöri étkeztetés megoldásához és a szennyes mozgatásához elengedhetetlen, hogy két, ezer kilogramm teherbírású liftje legyen az épületnek, jelenleg azonban csak egy ilyen működik és egy kisebb felvonó.
Az új létesítménynek egyelőre nincs kész a konyhája sem – állította a tisztiorvos, aki szerint még mindig jobb, ha a sérült emberek ideiglenesen a kastélyszárnyban laknak, amíg ki nem javítják a hiányosságokat.
A kastélylakók az engedélyezés elhúzódása miatt feltehetőleg ebben az évben sem költözhetnek be az új otthonba. Legalábbis erre utal, hogy a lerobbant épületben nemrég felújító festést és egyéb munkákat végeztek el. A kastélyban gyógymasszőr is dolgozik, de mozgásra itt leginkább csak az udvar alkalmas a helyiségek szűkössége miatt.
A felújítás körüli ezernyi kérdés közül így jelenleg talán az a legfontosabb, hogy naponta vajon hány percig maradhatnak majd az ápoltak az udvaron a hidegben, a téli fagyban?
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében