Vádirat erős idegzetűeknek

Tizennégy évvel a bűncselekmény elkövetése és egy évtizeddel az első vádemelés után, a hágai törvényszéken kedden megkezdődött a vukovári trojka pere.

Sebestyén Imre
2005. 10. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akik ismerték a vádirat részleteit, csak erős idegzetű embereknek ajánlhatták, hogy végighallgassák Marks Moore ügyész bevezető beszédét. Mile Mrksicset, Miroszlav Radicsot és Veszelin Sljivancsanint, a jugoszláv hadsereg volt tisztjeit azzal vádolják, hogy a horvátországi háború idején a Vukovár melletti Ovcara birtokon végrehajtott kegyetlen vérengzést „megtervezte, végrehajtását ellenőrizte, majd a nyomokat eltüntette”. Az október 25-én kezdődő bizonyító eljárás folyamán rekonstruálják a 1991. november 20-án lezajlott borzalmakat.
A kelet-szlavóniai Vukovár eleste utáni vérfürdő története ismert. A város védőinek elkeseredett ellenállása miatt nagy veszteségeket szenvedett szerb erők kegyetlen bosszút álltak: több mint 260 civilt, beteget a vukovári kórházból egy laktanyába, onnan pedig a közeli mezőgazdasági birtokra szállítottak, majd előre kitervelt módon lemészárolták őket, egy részüket meg is kínozták. Ám nemcsak az ovcarai bűncselekményt írják a vádlottak számlájára. A vádirat kitér a Vukovár ostroma alatt és után elkövetett dolgokra, amelyeknek csak szörnyű befejezése volt Ovcara. Hogy érthetőbb legyen a vukovári rémség, fel kell idézni a háborús napokat, hogy milyen lélektani hadviselés kísérte a város ostromát. A horvátok ugyanis a hatalmas túlerővel szemben is védeni tudták a közben teljesen szétlőtt barokk várost. A szerb csapatok „szégyenletes tehetetlensége” kínossá vált Belgrád számára is. A szerbek lélektani vereséget szenvedtek. Voltak a jugoszláv hadseregben olyan parancsnokok is, akik tartottak a szerb bosszútól, Zsivota Panics tábornok, az első katonai körzet parancsnoka parancsba adta Mrksicsnek, hogy a körülmények miatt külön ügyeljenek a genfi konvenciók betartására. Ám a parancsnak sem Mrksics, sem Radics, sem Sljivancsanin nem tett eleget.
Emlékezetesek az akkori tévéfelvételek, amikor a romos kórház pincéjéből vánszorognak kifelé a betegek, sebesültek, de azok a képek is, amikor Sljivancsanin november 19-én gőgösen kitiltja a Vöröskeresztet. Ígéretet tesz, hogy senkinek sem esik bántódása. Csak 12 óra telik el a szerb tiszt ígéretétől, s az elhurcoltak már halottak. Nem törődnek a kórház kiürítésére vonatkozó zágrábi megállapodással sem. Hogy mi történt azon a délutánon az ovcarai hangárban, arról már vannak vallomások. Két órán át verték a foglyokat vashusángokkal, húszpercenként füttyszóra váltakozva. Két férfi belehalt az ütlegelésbe. Az ügyész azt is ismertette, hogy egy terhes nőt úgy gyilkoltak meg, hogy a nemi szervébe helyezték a puskát. Mindezt követően tízes-húszas csoportokban vitték az embereket a már előre kiásott gödörhöz. A kivégzés késő éjszakáig tartott.
Tavaszra tervezik a védelem bevezető beszédét. Sljivancsanin és Radics már most ártatlannak vallotta magát, s maguk is elítélték a vukovári vérengzést. Sljivancsanin kiemelte: ő katona, nem politikus, nem is jogász, esküje és hazájának alkotmánya szerint cselekedett, s ma is csak azt tehetné.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.