Bírálat a tankönyvkiadótól

Élesen kritizálta az oktatási tárca tankönyv-átalakítással kapcsolatos rendeletmódosító javaslatát a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. – tudta meg lapunk. A cég vezérigazgatója szerint az eddigi tankönyvelméleti vizsgálódások nem tekinthetők tudományosnak, és a gyakorlatban nem alkalmazhatók. A változtatás súlyos anyagi terhet róna a kiadókra, hiszen új könyvekre vagy a régiek jelentős átalakítására lenne szükség.

2005. 11. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lapunk birtokába került dokumentumok szerint Friss Péter, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője levélben tájékoztatta a kiadókat a tankönyv-jóváhagyási rendszert alapjaiban átalakító rendeletmódosítási javaslatról. A tervezet többek között azt tartalmazza, hogy az 5–12. évfolyamoknak készült tankönyvekben oldalanként átlagosan egy képnek kell szerepelnie, s az ábrák 25-30 százalékához kellene valamilyen feladatot csatolni. A jelenleg főként az anyag rögzítését középpontba helyező módszer helyett a problémamegoldást részesítenék előnyben, a feladatok 60 százalékának az elmélyítést és az alkalmazást kellene segítenie.
Törekednének az egyszerű, rövid mondatszerkesztésre is: a javaslat szerint első és második osztályban a mondatok 95 százaléka nem lehet hosszabb 150 betűhelynél, de ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a 9–12. osztálynak szóló kiadványokra is legalább a mondatok 65 százalékáig. A szakszavak mennyiségét is korlátoznák: a felső tagozatban átlagosan minden második mondatra jutna egy ilyen szó.
Jókai István, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. vezérigazgatója írásbeli válaszában éles kritikával illette a tervezetet. A szakember szerint Kojanitz László tankönyvkutató eredményei jó irányba mutatnak, de azok nem tekinthetők tudományosnak, és a gyakorlatban nem alkalmazhatók. Jókai úgy véli, további széles körű elemzésekre van szükség, ezért az új szempontok alkalmazásának elhalasztását kéri a tárcától. A vezérigazgató formálisnak és betarthatatlannak nevezi az oldalankénti ábra kötelezővé tételét. A 150 betűhelyes mondathatár kapcsán hiányolja a tudományos indokolást, annak gyakorlati megvalósítását pedig megoldhatatlannak tartja. A szakszavak sűrűsége kapcsán megjegyzi: először a megtanítandó fogalmak számát kellene csökkenteni, hiszen a tankönyvek a követelményekhez igazodnak. A vezérigazgató megjegyzi: az iskolák a tankönyvvásárlási támogatásból évek óta vásároltak a rászoruló diákok számára tartós könyveket. A rendeletmódosítás életbe lépésével ezek a könyvtárak is – összességében „sok százmilliós érték” – semmibe veszhetnek.
Ismert: a Nemzeti Tankönyvkiadó jelenlegi vezérigazgatója 1999-től igazgatósági tagja, 2002 júliusától pedig vezérigazgatója volt a Gyurcsány Ferenc kormányfő közvetett tulajdonában álló Perfekt Rt. -nek. Az is köztudott, hogy a Perfektet 2002 októberében az Erdős Ákos nevével fémjelzett Láng Rt.-nek adta el. Tavaly ősszel a Láng Rt. vette meg az államnak addig évi félmilliárd forint hasznot hozó Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t úgy, hogy a kétfordulós eljárás során példátlan módon nem növelte, hanem 690 millió forinttal csökkentette árajánlatát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.