Bírálat a tankönyvkiadótól

Élesen kritizálta az oktatási tárca tankönyv-átalakítással kapcsolatos rendeletmódosító javaslatát a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. – tudta meg lapunk. A cég vezérigazgatója szerint az eddigi tankönyvelméleti vizsgálódások nem tekinthetők tudományosnak, és a gyakorlatban nem alkalmazhatók. A változtatás súlyos anyagi terhet róna a kiadókra, hiszen új könyvekre vagy a régiek jelentős átalakítására lenne szükség.

A lapunk birtokába került dokumentumok szerint Friss Péter, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője levélben tájékoztatta a kiadókat a tankönyv-jóváhagyási rendszert alapjaiban átalakító rendeletmódosítási javaslatról. A tervezet többek között azt tartalmazza, hogy az 5–12. évfolyamoknak készült tankönyvekben oldalanként átlagosan egy képnek kell szerepelnie, s az ábrák 25-30 százalékához kellene valamilyen feladatot csatolni. A jelenleg főként az anyag rögzítését középpontba helyező módszer helyett a problémamegoldást részesítenék előnyben, a feladatok 60 százalékának az elmélyítést és az alkalmazást kellene segítenie.
Törekednének az egyszerű, rövid mondatszerkesztésre is: a javaslat szerint első és második osztályban a mondatok 95 százaléka nem lehet hosszabb 150 betűhelynél, de ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a 9–12. osztálynak szóló kiadványokra is legalább a mondatok 65 százalékáig. A szakszavak mennyiségét is korlátoznák: a felső tagozatban átlagosan minden második mondatra jutna egy ilyen szó.
Jókai István, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. vezérigazgatója írásbeli válaszában éles kritikával illette a tervezetet. A szakember szerint Kojanitz László tankönyvkutató eredményei jó irányba mutatnak, de azok nem tekinthetők tudományosnak, és a gyakorlatban nem alkalmazhatók. Jókai úgy véli, további széles körű elemzésekre van szükség, ezért az új szempontok alkalmazásának elhalasztását kéri a tárcától. A vezérigazgató formálisnak és betarthatatlannak nevezi az oldalankénti ábra kötelezővé tételét. A 150 betűhelyes mondathatár kapcsán hiányolja a tudományos indokolást, annak gyakorlati megvalósítását pedig megoldhatatlannak tartja. A szakszavak sűrűsége kapcsán megjegyzi: először a megtanítandó fogalmak számát kellene csökkenteni, hiszen a tankönyvek a követelményekhez igazodnak. A vezérigazgató megjegyzi: az iskolák a tankönyvvásárlási támogatásból évek óta vásároltak a rászoruló diákok számára tartós könyveket. A rendeletmódosítás életbe lépésével ezek a könyvtárak is – összességében „sok százmilliós érték” – semmibe veszhetnek.
Ismert: a Nemzeti Tankönyvkiadó jelenlegi vezérigazgatója 1999-től igazgatósági tagja, 2002 júliusától pedig vezérigazgatója volt a Gyurcsány Ferenc kormányfő közvetett tulajdonában álló Perfekt Rt. -nek. Az is köztudott, hogy a Perfektet 2002 októberében az Erdős Ákos nevével fémjelzett Láng Rt.-nek adta el. Tavaly ősszel a Láng Rt. vette meg az államnak addig évi félmilliárd forint hasznot hozó Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t úgy, hogy a kétfordulós eljárás során példátlan módon nem növelte, hanem 690 millió forinttal csökkentette árajánlatát.