Csalók garázdálkodnak az interneten

A számítógépek elterjedésével nő az internetes visszaélések száma. Az adathalászok változatos módokon igyekeznek hozzáférni a cégek és a magánfelhasználók információihoz. A múlt évben ötvenhétmillió támadást kíséreltek meg a világhálón.

Minden hónapban tizenhat százalékkal növekszik az internetes kalóztámadások száma a világban. Sem a cégek, sem a magánfelhasználók nincsenek biztonságban a kiváló szakmai tudással felvértezett hackerektől – mondta a Kriminálexpo tegnapi, a számítógépes bűnözéssel foglalkozó konferenciáján az egyik neves angol informatikai vállalkozás képviselője. Példaként ismertette annak a német bűnözőnek az akcióját, aki egy svédországi bank honlapjához hasonlót kreált, majd azt feltette egy németországi szerverre, így a pénzintézet ügyfeleinek tíz százalékát átirányította magához. A csaló hozzájutott a megtévesztett betétesek valamennyi fontos adatához, és pénzt emelhetett le bankszámláikról.
A nem kívánt behatolás elleni védelem jelenleg a 80/20-as szabály betartásával ígéri a legtöbb sikert. Ezt előadásában Peszleg Tibor, a Nemzeti Nyomozó Iroda őrnagya ajánlotta a számítógép-tulajdonosoknak. A biztonság nyolcvan százalékát telepítéssel érhetjük el, azaz ha tűzfalat, vírusgátlót, spam- és kémprogramszűrőt alkalmazunk a gépünkön. A fennmaradó húsz százalékról pedig használat közben magunknak kell gondoskodnunk: nem nyitjuk meg ismeretlen feladótól érkezett levelek csatolmányait, és a böngészőprogramot is úgy állítjuk be, hogy ne tévedhessünk veszélyes webhelyekre. Az őrnagy szerint két gazdasági szektor a legérzékenyebb a támadásokra: a pénzügyi, banki és az internetes kereskedelem. Az előbbiben hamis
e-mailekkel és állinkekkel eltérítik a felhasználót, aki a megtévesztő weboldalra gépeli be az adatait, jelszavát, bankszámlaszámát, majd ezekkel a kifürkészett információkkal a bűnözők visszaélnek.
A csalárd internetes kereskedelemben szintén az adathalászat a cél. A vevő kiválaszt valamilyen, esetleg a megszokottnál sokkal olcsóbban kínált terméket, megrendeli, és elküldi az eladónak bankkártyája számát. A kért árut általában nem kapja meg. Az esetek többségében a vevő nem tesz feljelentést, hiszen egyelőre csekély kár érte. A nagyobb meglepetésekre később számíthat.
A tanácskozáson elhangzott: az elmúlt évben összesen ötvenhétmillió számítógépes támadást kíséreltek meg a világhálón. Ebből 1,7 millió a bűnözők szempontjából nézve eredményes volt. A háromszázalékos sikerességi mutató rendkívül csábító, hiszen a webcsaló anyagi befektetése szinte nulla.
A gazdasági bűnözőkön kívül más bűncselekmények elkövetői is egyre gyakrabban veszik igénybe az internetet és a rendszerhez illő technikát, technológiát. Rájöttek ugyanis, hogy a telefon számukra már egyáltalán nem biztonságos. A mobilok által tartózkodási helyük behatárolható, beszélgetéseik lehallgathatók. A weben elküldött vagy közzétett információk megfejtése és értelmezése azonban még sok fejtörést okozhat a bűnüldözőknek.