Már megint beleszaladtak valami pofonba szocialistáék. Vitézlő Csonka Gábor (valamikor ő volt Lendvai Ildikó frakcióvezető kampányfőnöke, illetve brüsszeli Kovács László titkára) állítólag ötmillió forint kenőpénzt vett fel idősebb és ifjabb Jónás Csaba építési vállalkozóktól azt ígérve, hogy közbenjárásával a terézvárosi vagyonkezelő kifizeti ötvenmillió forintos jogos követelésüket. Csonka kolléga további egymillió forintot kapott Jónáséktól azért a szívességért, hogy önkormányzati megrendelésekhez segítse a hó végére örökké legatyásodott Jónás famíliát.
A fővárosi bíróság szerdai tárgyalásán Lendvai Ildikó egykori kampányfőnöke nem jelent meg, valószínűleg lekéste a villamost, vagy a suszternál volt a cipője. Idősebb Jónás Csaba (ő elment a tárgyalásra) mindenesetre elmondta, Csonka exkampányfő további megrendeléseket ígért nekik azzal a feltétellel, hogy minden bevételből tíz százalékot vissza kell juttatniuk, mert az összeg a Magyar Szocialista Párt kampányára kell, méghozzá azért, hogy „Ne a Viktor nyerjen 2006-ban”.
Kíváncsi lennék, mit szól az egészhez bőbeszédű Lendvai Ildikó, a hajdani vezér asszony, netán hogyan reagál a történtekre maga Gyurcsány Ferenc luxusproletár, akit soha nem lehet zavarba hozni, mindenhonnét derűs tekintettel áll fel. Sőt viszonozza a sortüzet. Most azonban csend honol a tájon, se egy Lendvai-szoprán, se egy Gyurcsány-szózat. A nemzet meg itt áll tanácstalanul, hogy azt ne mondjam, csonkán, mint maga a meghurcolt Gábor, aki most egymillió forintért került pellengérre, holott feljebb is vihette volna.
Hogy elmozdul-e ezek után az MSZP népszerűségi indexe a remélt zenitről, megmondani nem lehet. A tetőszerkezet minden esetre mozog, a fundamentum tovább reped.

Tiszás aktivisták vehetik ki a szavazólapokat a postaládákból