Hozzávetőlegesen harminc olyan szak indul jövőre az egyetemeken és főiskolákon, amely nem felel meg a követelményeknek, de az oktatási miniszter mégis engedélyezte elindításukat – értesült a Magyar Hírlap. Fésüs László, az akkreditációs bizottság elnöke a lapnak azt mondta: ezek a képzések annak ellenére indulnak el, hogy nem felelnek meg a követelményeknek.
Az elutasító döntés oka legtöbbször az volt, hogy az intézmény kevés oktatót tudott felvonultatni, vagy a tanárok nem rendelkeznek tudományos fokozatokkal. Előfordult az is, hogy egy intézmény nem tudta biztosítani a felszerelést a gyakorlati képzéshez. Az oktatási tárca szerint a bizottságnak nincs engedélyezési jogköre, a döntés a minisztérium feladata.
Lapunk úgy tudja, az akkreditációs bizottság nem nevezi meg konkrétan azokat a képzéseket, amelyek az elutasító vélemény ellenére indulnak el. A napokban közzéteszi a jóváhagyott és az elutasított kérnek listáját. Ha egy diák kíváncsi arra, hogy az általa választott képzést javasolta-e a szakmai testület, akkor össze kell vetnie a bizottság véleményét a felvételi tájékoztatóban közölt adatokkal.
Sió László (Fidesz) szerint elfogadhatatlan, hogy a szakmai döntést felülírja a politikai akarat. Hozzátette: az akkreditációs bizottság az oktatás minőségét védi, annak figyelmen kívül hagyása hallgatóellenes cselekedet.
hallgatók: Nem. Nem támogatja az új felsőoktatási törvény módosítását a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), mert szerintük az sérti a hallgatók jogait. A szervezet szerint az irányító testületeket felváltó gazdasági tanácsban az intézmények hallgatóinak is helyet kell biztosítani. A hallgatók leszögezik: kéréseiket az oktatási tárca képviselői elutasították, ezért a törvénymódosítás elfogadása esetén a HÖOK az Alkotmánybírósághoz fordul.
