Szociális piacgazdaságot szeretnénk építeni – jelentette ki a minap, a választási kampány közeledtével Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy pesterzsébeti lakossági fórumon, a Csili Művelődési Otthonban, „a magyar munkáskultúra egykori fellegvárában”. „Nincs visszatérés a hatvanas–hetvenes évek aranykorához, amelyet az általános és folyamatosan bővülő, kiterjedt jóléti szolgáltatások jellemeztek” – írta ugyanebben a témában Gyurcsány korábban a Népszabadság hasábjain, 2002. szeptember 23-án. (A szociális piacgazdaságot és az ehhez kapcsolódó jóléti államot mint megvalósítandó célt Magyarországon Antall József miniszterelnöksége [1990–1993] alatt tűzte ki a kormány, és ez a kereszténydemokrata MDF szlogenje volt.) Nem ez az első szlogen, amelyet Gyurcsány Ferenc és az MSZP ellenérték nélkül kölcsönvett a jobboldaltól. A nemzeti minimum – ezt a címet adták a szocialisták a garanciatörvény ellenében sebtében kitalált hétpontos programjuknak – szintén a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus terméke. A kezdeményezés (amely rögzítette volna azokat a nemzetpolitikai alapelveket, amelyekben minden párt egyetért és el is ismer) szintén az akkori MDF-től indult.
Ugyanez fordult elő a Fidesz „Munka, otthon, biztonság” hármasával is. Ugyanakkor a több mint egymillió-kétszázezer ember által aláírt nemzeti petíció – amelyhez a szlogen kapcsolódott – törvényjavaslatainak a tárgysorozatba vételét a mai napig rendre megakadályozza a parlamentben a kormánytöbbség. A Fidesz legújabb „Változás” szlogenje is szimpatikus Gyurcsánynak, mert megjelenése óta a kormányfő előszeretettel használja a szót. „Most olyan politikusokra van szükség, akik nem egyszerűen a változás általános szükségességéről tudnak beszélni, hanem a változtatás képességével rendelkeznek. A (…) mi kormányunk rendelkezik ezzel a képességgel. (…) Változtatunk egy jobb Magyarország érdekében, változtatunk egy biztonságosabb és igazságosabb ország érdekében – bátorsággal” – mondta november 7-én a kormányfő a parlamentben.
De a szlogeneken kívül módszereket, valamint ötleteket is kölcsönöz Gyurcsány Ferenc és az MSZP riválisaitól. Azt követően, hogy állandóan bírálták a Fidesz másfél éves konzultációsorozatát (bemzeti petíció, nemzeti konzultáció, gazdasági konzultáció), amellyel az ellenzéki párt élő és kétirányú kapcsolatot épített ki a választópolgárokkal, e hónapban bejelentették: Gyurcsány, valamint Hiller István MSZP-elnök is országjáró körútra indul. Sőt a kormány nyáron két hasonló kampányt is indított (Kérdések és válaszok rendezvénysorozat, valamint az sms-voks kampány), amelyek összesen 180 millió forintba kerültek az adófizetőknek.
Ami az ötleteket illeti: a Fidesz tavasszal 1000 milliárdos azonnali adócsökkentési programot szorgalmazott, amelyet a kormány az ellenzéki kezdeményezésekre adott szokásos reflexszel megalapozatlannak és kampányfogásnak minősített. A következő napon viszont ők hirdették meg a saját 1000 milliárdos adóprogramjukat. Ennek elemeit azonban nem azonnal, hanem öt év alatt vezetnék be. Nem saját ötlet a 100 lépés programjának legutóbbi három kezdeményezése sem, azokat is a Fidesztől vette kölcsön a kabinet.

Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője