Ünnepi külsőségek közt, az Aranybulla előtt tisztelegve zajlik majd az Alkotmánybíróság szombati ülése, ám nem csupán az őrségváltás kerete lesz. Úgy tudjuk, több eljárást is lezár a jelenleg tíztagú testület. A bírák várhatóan pontot tesznek legrégebbi ügyük végére: határoznak egy 1992-es kérelemről. Ebben a hozzájuk forduló ügyfél a művi meddővé tétel, vagyis a sterilizálás alkotmányos összefüggéseiről érdeklődött.
A hazai egészségügyi szabályozás egyik különleges, titokzatos megoldásáról van szó. Így vélekedett lapunk érdeklődésére Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora és Csernus Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is. Jobbágyi Gábor arra emlékeztetett, hogy most két indok alapján: egészségügyi és családtervezési okból lehet elvégezni a művi meddővé tételt, férfiak és nők esetében egyaránt. Az egészségügyi törvény külön rendelkezik azokról az emberekről, akiknek nincs teljes beszámítási képességük.
A professzor és a TASZ szakértője is úgy látja, a legfőbb gond, hogy a szabályok nem egyértelműek. Nem tudni például, mit tekintsünk egészségügyi oknak. Jobbágyi Gábor szerint talán még egy légzési probléma is okot adhat a nemzőképesség megszüntetésére. Csernus Eszter arra utalt, hogy a teljes belátási képességgel nem rendelkező emberek esetében kérdésessé válik az önkéntesség. Helyettük ugyanis törvényes képviselőjük nyilatkozhat, s a beavatkozást a gyámhatóság engedélyéhez köti a törvény. Ez a rendszer átláthatatlan. Statisztikák nem ismeretesek arról, hány emberen végeztek el idehaza ilyen beavatkozást – említette meg Jobbágyi Gábor. Ugyanakkor egészségügyi intézmények széles köre jogosult a beavatkozásra. A hazai szakirodalomban is fehér folt ez a terület – hangsúlyozta a professzor –, holott az egyik legérzékenyebb emberi jogi problémáról van szó. Mint mondta, arról sem feledkezhetünk meg, hogy a strerilizálást fajvédelmi okból alkalmazta a hitleri Németország.
NATO
Mire kötelezi a tagállamokat a NATO-szerződés?
