Hosszú, késő délutánig tartó vitában döntöttek tegnap a fővárosi képviselők a budapesti közszolgáltatások 2006-os díjairól. A baloldali koalíció és a városvezetés állítása szerint a lakosság terhei nem növekednek a tervezett, kétszázalékos inflációnál nagyobb mértékben, ám az ellenzék úgy véli, a tények mást mutatnak. – A közgyűlés még csak napirendre sem tűzte javaslatunkat a Budapest-garanciarendelet elkészítéséről – mondta Kupper András, a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció vezetője. – Rögzítettük volna, hogy a közmű- és a közszolgáltatási díjak, valamint a BKV tarifáinak emelése a jövőben az éves infláció mértékén belül marad, továbbá a megállapodást elfogadó pártok megőrzik és továbbfejlesztik a rászorulók rezsitámogatásának rendszerét, nem támogatják a közműcégek és a tömegközlekedés privatizációját, illetve télen ezután sem lakoltatnak ki családokat – emelte ki Kupper.
A most elfogadottak szerint azonban januártól a BKV vonaljegyei 185 forintba, a havibérlet 6900, a tanuló- és nyugdíjasszelvény 2600 forintba kerül, a vízdíj 5,9 százalékkal emelkedik, a csatornahasználatért 5,85 százalékkal kell többet fizetni. A szennyvízszippantás díja 5,9 százalékkal, a szemétszállításé 5,68 százalékkal nő. A kéményseprés díját ugyan még 4,2 százalékkal emelték, de az áfacsökkenés miatt ez nem jelent többletköltséget. A temetkezés ára átlagosan 5,6 százalékkal lesz több, azonban ez a piaci kegyeleti szolgáltatások miatt ténylegesen 3,4 százalékos emelést jelent. A távfűtés díjai jövőre nem változnak, ugyanakkor a közgyűlés a távhőtörvény alapján elfogadta a díjszabályozást tartalmazó fővárosi rendeletet.
A fideszes képviselők a vita kezdetén transzparenseket mutattak fel, amelyeken az szerepelt, hogy a 2001 és 2006 közötti, 25,7 százalékos infláció ellenére a közműdíjakat a többszörösére emelte a főváros ez idő alatt. Zsinka László, a MIÉP–Jobbik-frakció vezetője szerint óriási hiba volt a közműcégek privatizációja, mert az a fővárosiak érdekeivel szemben elsősorban a befektetők nyereségét garantálta.
Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes szerint a díjemelések egy átlagos budapesti lakásban élő családnak havonta 330 forint pluszkiadást jelentenek. – Az elfogadott lakásrezsi-támogatásról szóló rendelet alapján a tavalyinál 25 százalékkal többet, 1,8 milliárd forintot kapnak a rászorulók – hangsúlyozta Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes. A közgyűlés baloldali többsége többek között elfogadta a XIII. kerületi Esztergomi út – Dagály utca – Jakab József utca által határolt, többhektáros terület szabályozási tervét, amely szerint zöld területek csökkentésével mintegy 900 új lakást építhetnek ide befektetők. A képviselők döntöttek a főváros turisztikai koncepciójáról, valamint a Szabadság híd a 4-es metró beruházásával egy időben tervezett felújításáról.
– Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásának kivitelezői pályázatát a szabálytalanságok, vélhető öszszejátszások miatt újra ki kellene írni, vállalva a késedelmes átadást is – erről Atkári János főpolgármester-helyettes beszélt. A hatásköreitől megfosztott független politikus szerint a csepeli szennyvíztisztító 120 milliárd forintos tendere aggodalomra ad okot. Deák András (Fidesz– MKDSZ), a fővárosi közbeszerzési bizottság elnöke kíváncsian várja, hogy ezek után kiírnak-e új pályázatot a kivitelezésre, vagy a koalíciós többség nyertest hirdet ilyen körülmények között is. Ismeretes: a tender öt pályázója közül jelenleg egy francia–magyar konzorcium van csak versenyben, miután visszalépett javára egy spanyol üzleti kör.
A jövő héten kiírhatják azt a pályázatot, amelynek alapján a fővárosi közutak egy részét külsős magáncégek kátyúzhatják. A főútvonalak úthibáit továbbra is az önkormányzati tulajdonú Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. javíthatja ki. Az ellenzéki képviselők egy műszaki egyetemen készült tanulmányra hivatkozva megjegyezték, a külsős cégek drágábban és alacsonyabb színvonalon végzik az útfelújításokat.
Pert vesztett a Belváros. Másfél milliárd forintot kell befizetnie az V. kerületi önkormányzatnak az APEH számlájára, mert egy 1997-es rendelőintézeti felújítás beruházásánál vissza akarta igényeltetni az áfát a százszázalékos tulajdonában lévő céggel – mondta lapunknak Puskás András, a kerület fideszes frakcióvezetője. Hozzátette: a Bliber Kft.-t a Hercegprímás utcai rendelő kétmilliárdos felújítása ügyében a Legfelsőbb Bíróság marasztalta el. Az előző ciklusbeli határozatot az akkori jobb- és baloldali képviselők egyhangúlag támogatták. A belvárosi Fidesz rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását kezdeményezi a városrész gazdálkodását súlyosan érintő kérdésben. Puskás András szerint az önkormányzat kezdeményezheti az adóhatóságnál az 1997 óta számolt kamatok és büntetés elengedését, így elképzelhető, hogy a kerületnek végül csak a be nem fizetett áfát, azaz 572 millió forintot kell átutalnia. Belváros-Lipótváros jelenlegi MSZP-s polgármestere, Steiner Pál tegnapra A Fidesz trükkös adóelkerülései címmel hívott volna össze sajtótájékoztatót, csakhogy a jobboldali párt a bejelentéssel megelőzte. A szocialista politikus lapunk többszöri megkeresésére sem kívánt reagálni az ügyben.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
