Untervaz egy kis település Svájc szívében, havas hegycsúcsok között. Talán ezért is megdöbbentő látvány, hogy a falu lakott területeitől alig egy kilométerre elhordtak egy fél hegyet, hogy kiszolgálják Európa egyik legnagyobb cementgyártó cégének üzemét. A hetente alkalmazott robbantások után, amelyekkel esetenként tízezer tonna mészkövet nyernek ki a hegyből, porfelhő száll el a falu felett, miközben a gyár kéményén áramlik a vízgőzzel vegyes enyhe füstgáz is. Az üzemben a cementgyártáshoz ma már hulladékokat is égetnek, például gumiabroncsot, fáradt olajat, szárított szennyvíziszapot vagy válogatott műanyagot. Legutóbb bevezették a húsliszt eltüzelését is a nagy teljesítményű forgókemencékben, mert a kergemarhakór áldozatai után fennmaradt döghússal az állam nem tudott mit kezdeni. A polgármester szerint ennek ellenére ötven évvel ezelőtt bölcs döntést hoztak Untervaz lakói, amikor engedélyezték a gyár létesítését, sőt, azóta 1500-ról 2500-ra nőtt a település lakossága, és évek óta nem volt egyetlen panaszbejelentés sem.
Az untervaziak azonban nem könnyen engedtek a társaságnak. Svájcban ugyanis régóta törvény írja elő, hogy minden, a lakosságot érintő nagyberuházásról népszavazással kell döntenie a helyi közösségeknek. Először Untervaz minden egyes polgárának bevonásával lakossági fórumot szerveztek az ügyben, majd a közösségi terv (helyi rendezési terv) módosításairól helyi népszavazást tartottak, vagyis a lakosság többségi szavazatával lehetett csak dönteni a gyár befogadásáról. A többek között cementgyártással foglalkozó Holcim Rt. csak ezt követően juthatott környezetvédelmi, építési engedélyhez. Az építkezésbe azonban még ekkor sem foghatott bele, hiszen a projektet jóvá kellett hagynia a kanton (önálló közigazgatású megye) környezetvédelmi osztályának. Ezután is csupán átmeneti működési engedélyt kaphatott a cég, hogy mérésekkel bizonyíthassa, az általa épített üzem nem lépi át a szennyezési határértékeket.
A szennyezés mértékét folyamatosan, több lépcsőben ellenőrzik, a gyár önbevallása és a független monitoring mellett létrejött egy közösségi bizottság is, amelyben a település vezetői mellett helyet kaphattak a helyi környezetvédő civil szervezetek és a lakosság képviselői. Ez a tanács minden módosítási javaslatot külön megtárgyal, de évente kétszer akkor is találkozik, ha éppen semmi jelentős újdonság nincs az üzem életében. Mivel a gyár vízbázisra épült, folyamatosan vizsgálják a talajvíz mozgását is a környéken, és azt, hogy milyen hatása lenne egy balesetnek. Ez viszont elkerülhető, hiszen a hatóságnak 24 órás szolgálatban lévő csoportja működik a környéken, amelynek azonnal jelentést kell adni a legkisebb üzemzavarról is.
Az untervazi üzem igazgatója viszont nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy mi történik azzal, aki 24 órán belül nem jelent egy üzemzavart. A vezető ugyanis nem értette a kérdést, hiszen tudomása szerint Magyarországgal ellentétben Svájcban ilyen még nem fordult elő. Untervazban referendumon határoztak azóta minden módosításról, például a hulladékégetés bevezetéséről is a Holcim untervazi üzemében.
Magyarországon azonban a zöldek szerint mindez a legtöbb esetben sajnos teljesen másképp működik. Talán ennek is köszönhető, hogy a Holcim legújabb üzemépítésre szánt helyszínén, Nyergesújfalun és a szomszédos Táton számos polgár elutasítja a beruházást.
Szuhi Attila, a helyi Esztergomi Környezetkultúra Egyesület vezetője szerint Magyarországon sajnos nincs hagyománya a direkt demokráciának. A népszavazás például attól függ, hogyan áll ehhez az önkormányzat.
A referendumot aláírásgyűjtéssel kikényszerítheti ugyan a lakosság, de ez a törvény szerint nem kötelező minden nagyberuházás elfogadásához. Ráadásul ha az önkormányzat vagy a lakosság egyszer befogad egy környezetterhelő beruházást, a továbbiakban szinte semmi beleszólása nem marad az ott folyó ügyekbe.
A környezetvédő szerint Svájcban kitörne a botrány, ha egy döntésnél a közösségi bizottság véleményét nem vennék figyelembe, nálunk azonban egyes cégek igyekeznek nem törődni ezekkel a szervezetekkel. Dorogon például a hulladékégető beruházója és a város szerződése alapján civil ellenőrzés lehetőségét ígérték, de a zöldeket nem is engedik be az üzembe, amióta rámutattak bizonyos jelenségekre. A környezetvédelmi felügyelőségek ugyanakkor nem nagyon szoktak Magyarországon semmilyen nagyberuházást megakadályozni környezetvédelmi aggályok miatt, ezért a lakosság kételkedik a hatóság és az önmaga erejében is – véli a környezetvédő.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
