A Fővárosi Bíróság (FB) szeptember végén kezdte meg annak az öt polgári pernek a tárgyalását, amelyeket a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kezdeményezett egyes üzemeltetőkkel szemben az épületeikben elmaradt akadálymentesítés miatt. Az ügy bírája november 24-re halasztotta az eljárást, miután kiderült, hogy az alperesek nem kapták meg időben a keresetleveleket. A MEOSZ mulasztásos törvénysértés miatt fogta perbe az Arany Angyal Patika Bt.-t, a fővárosi VIII. kerületi önkormányzatot, a Fővárosi Munkaügyi Központot, a Fővárosi Földhivatalt, valamint a Fejér Megyei és a Székesfehérvári Városi Bíróságot.
Az erre vonatkozó, 1999. január 1-jén hatályba lépett törvény szerint a középületek fenntartóinak 2005. január 1-jéig kellett volna biztosítaniuk a közlekedést a mozgáskorlátozott, értelmi, látás- és hallássérült állampolgároknak. A MEOSZ szerint csak az az épület tekinthető akadálymentesnek, amelyik minden fogyatékosnak lehetővé teszi az önálló közlekedést. Jelenlegi adataik szerint a középületeknek mindössze huszonöt százaléka ilyen. – A perek célja elsősorban a figyelemfelkeltés, nem az üzemeltetők elmarasztalása vagy a kártérítés. Így azt szeretnénk elérni, hogy az érintett épületeket a törvény szerint minél előbb tegyék a mozgáskorlátozottak számára megközelíthetővé – mondta el lapunknak korábban Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke. – Azt is várjuk a bíróságtól, hogy határozza meg, mi számít középületnek, mert erről a törvény nem rendelkezik egyértelműen – hangsúlyozta Lelik Ferenc Gábor, a szövetség jogi képviselője. Szerinte nem kétséges, hogy az ügyek nagy részében nyerni fognak, mert a perbe fogott intézményeket középületeknek tekintik. Hangsúlyozta: a bíróságnak azt is ki kell mondania, hogy egy gyógyszertár (illetve például egy magánegyetem) is ilyen építménynek számít-e. Az esélyegyenlőségi törvény ugyanis az ügyvéd szerint nem ad útmutatást, míg az építkezésekről szóló jogszabály meghatározza: mi „közhasználatú épület”. – Ez utóbbi szakkifejezés nekünk megfelel, ezért mi az építkezési törvényt tekintjük mérvadónak – fejtette ki Lelik Ferenc Gábor. A MEOSZ beperelte a martonvásári polgármesteri hivatalt is, mert a település háziorvosi rendelője nem akadálymentes. A tárgyaláson a hivatal elismerte a hibáit, de egyben kifejtette: pályázatot adott be a Fogyatékosok Esélye Közalapítványhoz, akadálymentesítési terveihez azonban támogatást nem nyert, mert 800 kérvényből az alapítvány csak 110-et támogatott – ismertette Lelik Ferenc Gábor.
A Tegyünk A Világért! – Anyák Szövetsége (TAVASZ) szervezésében szeptemberben több tucat kismama és mozgáskorlátozott demonstrált a Parlament előtt álló Kossuth-szobornál. Az emlékmű talapzatának lépcsőfokain zuhogó esőben kívánták bemutatni: mennyire körülményes a mozgásukat segítő eszközökkel olyan helyeken közlekedni, amelyeket még nem akadálymentesítettek. Hasonló megmozdulást tavaly is szervezett a TAVASZ, igaz, vajmi kevés eredménnyel. Akkor a Blaha Lujza téren gyűltek össze, de ez a tüntetés is visszhang nélkül maradt. Erről az egyesület honlapján a következő olvasható: „Ő (Vajda Pál főpolgármester-helyettes – a szerk.) a petíció átvételekor azt mondta, hogy a törvényben meghatározott 2005. január 1-jei dátum részükről nem betartható, helyette az általuk mindig is hangoztatott, de a törvényi előírásokban sehol nem szereplő 2007. január 1-jei dátumot helyezte kilátásba. Van még egy törvényben meghatározott dátum, a 2010. január 1., ami a közlekedési rendszerek akadálymentessé tételére vonatkozó határidő. Ezzel kapcsolatban Vajda Pál kerek perec közölte, hogy nem tudják betartani.”
A TAVASZ azt is kifogásolja, hogy noha a BKV vásárolt és üzembe helyezett alacsony padlós buszokat a fontos útvonalakon, továbbra is vannak villamosok, amelyeken a középső ajtóknál korlát nélküli ajtó sincs, a meredek lépcsőkről már nem is beszélve. Budapesten a középületeknek csak elenyésző része járható a gyermekükkel közlekedő anyák számára, mert babakocsival nagyon nehéz, kerekes székkel pedig voltaképpen lehetetlen ezeket megközelíteni. A TAVASZ szerint a vidéki állapotok még a fővárosiaknál is rosszabbak. Idei tüntetésükön a Főpolgármesteri Hivatalt Antal Kálmán, az egészségügyi és esélyegyenlőségi főpolgármester-helyettesi iroda vezetője képviselte, míg a kormányzat nem küldött ki senkit a demonstrációra. Tiltakozásukkal párhuzamosan a Jótündér Iroda – Társadalmi Kommunikációs Központ és a MEOSZ közös kampányt indított. A szövetség ezután egy olyan embléma használatát engedélyezi, amit a már valóban akadálymentesített helyek számára ajánlanak fel. Galambos Róbert marketingszakember az iroda részéről állítja: a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése elhanyagolhatatlan gazdasági erőt is jelentene, hiszen az említettek potenciális fogyasztói csoportokként jelennek meg a társadalomban. Kifejtette azt is, hogy az akadálymentesítés legfőbb felelőse az állam. – A jogszabályi környezet megteremtése megtörtént ugyan, csak a források hozzárendelése kérdéses évről évre. Ezen a téren nagy csodában nem lehet bízni. A költségvetési törvényben az erre a feladatra idénre előirányzott pénz, úgy tűnik, már biztosan nem áll rendelkezésre, és a döntéshozók a jövőben is a végső határidőig fogják tologatni a ráfordítást – érvelt. Kitért arra, hogy az építéshatósági tevékenységben nagyobb szabálytalanságokat is elnéz az állam. Vagyis megépülhet úgy valami, hogy az nem akadálymentes.
– A TAVASZ idei petícióját megbeszéltük az egyesület elnökével és elnökhelyettesével – közölte lapunkkal Antal Kálmán. Az irodavezető elmondta: a tárgyaláson egyetértettek abban, hogy megkönnyíti a babakocsik szállítását többek között a 4-es, 6-os, 19-es, 41-es, 47-es és 49-es vonalak villamosszerelvényeiről kiszerelt kapaszkodók után felszabadított hely. Megemlítette, hogy jelenleg több, a fővárosi önkormányzat által fenntartott intézmény akadálymentesítés alatt áll, így például a Széchenyi és a Lukács fürdő. – A Főpolgármesteri Hivatal épületének nagy része járható a mozgáskorlátozottak számára. Itt, a nem akadálymentes részek megközelíthetősége érdekében, jövőre további felvonó, platform liftek és különleges vizesblokkok beszerelése, kialakítása várható, de építünk még külön fogyatékosoknak szánt parkolóhelyeket is, illetve a hivatal ügyfelekkel foglalkozó dolgozói jelnyelvi tanfolyamon vesznek részt – mondta. Hivatkozott arra, hogy 2002 óta kulturális esélyegyenlőséget segítő programja is van a hivatalnak, melyre az utóbbi két évben hatvanhatmillió forintot költöttek. Ennek keretében a MEOSZ közreműködésével támogatták a mozgáskorlátozottak színházba járását, a könyvtárakba való bejutásukat és a kikölcsönzött kötetek házhoz szállítását is. Ezenkívül létrehozták és bővítik a vakok, illetve a gyengén látók számára hiánypótló, hangos és öregbetűs könyvek állományát. Antal Kálmán megjegyezte: vakok számára is elérhetővé tették a Főpolgármesteri Hivatal honlapját, és kétszázötvenmillió forint értékben támogatták különleges technikai eszközök beszerzését. Ahogyan a kormányzat nem képviseltette magát a TAVASZ megmozdulásán, úgy a lapunk által feltett kérdések megválaszolását is napokig halasztgatták az esélyegyenlőségi minisztérium fogyatékosügyi főosztályán. Lapzártáig többszöri megkeresésünkre sem érkezett válasz a szaktárcától.
ÚjabbTiltakozás. Demonstrációt tart hétfőn 11 órakor a Parlamentnél a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete, a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa, valamint a Kézenfogva Alapítvány. A szervezetek az ellen tiltakoznak, hogy a kormány jövőre drasztikusan csökkenti az idősek, a fogyatékossággal élők és a betegek intézményeinek normatív támogatását.
origo.hu
Így szabaduljon meg a nyesttől a padláson
