A három jogszabály közül a legfontosabb az egyetemi, főiskolai képzési szerkezetet radikálisan átalakító felsőoktatási törvény elfogadtatása. Októberben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a májusban elfogadott, de ki nem hirdetett új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc államfő által kifogásolt mind a hét rendelkezését. Az oktatási tárca radikálisan átalakította a törvény alkotmányellenesnek talált részeit. Úgy tudjuk: a szakmai szervezetek is meglepődtek az oktatási tárca engedékenységén, hiszen az eredeti minisztériumi szándékra szinte rá sem lehet ismerni az új változatban. Az egyetemeket felügyelő új testületeket ezentúl gazdasági tanácsoknak hívják majd, amelyeknek döntéshozó helyett csupán előkészítő és ellenőrző szerepük lesz, és az egyetemi szenátusnak rendelik alá azokat. A korábbi törvényváltozat szerint a testületbe csak a minisztérium delegálhatott volna tagokat, az érintettek a tárcától kapták volna a javadalmazást is. Az új variáció értelmében kilenctagú testület esetén hat, héttagú tanácsnál pedig öt tagot az egyetem jelöl, fizetés pedig nem jár senkinek. Elvonták a kormány jogkörét a mesterszakok és a doktori képzések indítása kapcsán is: az új verzió szerint az egyetemek, illetve a rektori konferencia dönti el, hogy melyik felsőoktatási intézményben milyen mester- és doktori képzések indulhatnak. A testületeknek várhatóan 2006. március 1-jétől kell majd felállniuk.
Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat a másik fontos előterjesztés. A csomag átalakítaná a szakképzés szerkezetét és az általános iskolák beiskolázási szabályait. A tárca azt szeretné, ha az általános iskolák a beiskolázási eljárás során előnyben részesítenék a helyi, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat, a további tanulókat pedig nem válogatással, hanem sorsolással vennék fel.
A javaslat lehetővé tenné azt is, hogy egyik évről a másikra csökkenjen az iskolák állami támogatása. Ismeretes: a 2006-os büdzsé több mint 25 milliárd forinttal csökkenti a közoktatási támogatások összegét, a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében azonban erre nincs lehetőség. A kormánypártok úgy próbálják legalizálni a jogsértő költségvetési tervet, hogy kiveszik a közoktatási törvényből azt a passzust, amely garantálja a támogatások szinten tartását. Az indítvány ellen az ellenzék és a szakmai szervezetek is hevesen tiltakoznak, de kormánytöbbség várhatóan megszavazza azt.
A harmadik javaslatot nem az oktatási tárca, hanem Tatai Tóth András szocialista képviselő nyújtotta be. Bár az oktatási bizottság általános vitára alkalmasnak találta a módosító indítványt, az ellenzék szerint az jogi nonszensz, mivel a módosító szöveg szó szerint megegyezik a jelenlegi törvénnyel. Tatai Tóth elismerte: azért nyújtott be javaslatot a közoktatási törvényhez, mert ezeket a pontokat a tavalyi költségvetési törvénnyel módosították, ám azt Dávid Ibolya megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az MDF elnöke szerint a tavalyi költségvetési törvény olyan pontokon módosította a közoktatási törvényt, amely nem állt szoros kapcsolatban a büdzsével. Pósán László, a bizottság fideszes tagja szerint úgy tűnik, az oktatási tárca ismét beleszaladt egy alkotmányos pofonba.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
