Ezer aláírás összegyűjtése esetén petíció kötelezi az Országgyűlést, hogy napirendre tűzze a hazai zsidó közösség fölvételének kérdését a magyarországi kisebbségek sorába. Már csak egy hét áll rendelkezésükre azoknak, akik netán óvást kívánnak benyújtani az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság döntése ellen. A testület ugyanis már hitelesítette az aláírásgyűjtő íveket (s ezt közzétette a Magyar Közlönyben). A hír nyomán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nemtetszését fejezte ki a nemzeti kisebbségi öndefinícióval szemben. A nemzetiséggé válás szószólói között találjuk Szegő András vállalkozót, Deák Gábor könyvkiadót és Simonyi György közgazdászt.
– Akciónkkal nem megosztani akarunk, hanem kiterjeszteni: hogy megduplázzuk azok számát, akiket valamely zsidó intézmény együtt tart – magyarázta Szegő András. A vallás Mazsihisz által hangsúlyozott elsődlegességéről úgy vélekedett, a judaizmus évezredeken át döntően járult hozzá a zsidóság megmaradásához, de látni kell, hogy a szekularizáció új helyzetet teremtett. A százezres honi diaszpórából csak öt-hat ezren tartanak kapcsolatot a hitközséggel. Vagyis – vélte Szegő András – pusztán felekezeti alapon nem kerülhető el a teljes beolvadás.
A nemzeti kisebbségi utat szorgalmazó vállalkozó hangsúlyozta: ahogyan egy hazai svábnak, úgy egy hazai zsidónak is lehet kettős nemzeti identitása. Szegő megérti a diaszpórán belüli félelmeket, ugyanakkor kijelentette: a holokauszt óta felnőtt két-három nemzedék, amely már nem hordoz közvetlen lelki sebeket. Szerinte a zsidó kisebbségi önkormányzatok rendezvényeikkel elősegítenék a különféle identitású közösségek egymásra találását is.
Zelenszkij újabb fogolycserét jelentett be
