Szocialista kezdeményezésre, nyílt ülésen hallgatta meg Tóth András titkosszolgálatokért felelős MSZP-s államtitkárt az amerikai CIA titkos börtönei kapcsán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Tóth András szerint nem voltak, nincsenek és nem lesznek ilyen börtönök hazánkban, mint ahogy erre vonatkozóan megkeresés sem érkezett az Egyesült Államoktól.
„Én azt gondolom, hogy ez azért probléma, mert ezek a hírek (a Magyar Nemzet szombati írása – a szerk.) a mi értékelésünk szerint nemzetbiztonsági szempontból jelenthetnek kockázatot, (…) mert ilyen hírek, akár megalapozottak, akár nem, terrorista körök számára kiindulási pontot jelenthetnek, és ha nem egyértelműek, nem határozottak ezeknek a hiteltelen állításoknak a cáfolatai, akkor az a magyar nemzetbiztonsági szervek számára, de a Magyar Köztársaság számára is gondok forrásaként jelölhetők meg” – fejtegette álláspontját a bizottság előtt a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár.
– Azt már megtudtuk önöktől, hogy a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ám most a Magyar Nemzetben megjelent hírekről mondja ezt Tóth András – jegyezte meg tegnap Demeter Ervin, majd így folytatta: értesültek-e előre a szolgálatok a CIA-börtönökkel kapcsolatos írásról és figyelmeztették-e előre annak következményeiről a Magyar Nemzetet, vagy akár utólag tájékoztatták-e a lapot álláspontjukról? A fideszes politikus azt is megkérdezte, hogy objektumfigyeléssel vagy más módon figyelik-e a szolgálatok lapunkat. Nem az jelenti-e a nemzetbiztonsági kockázatot, hogy Magyarország részt vesz egy olyan együttműködési rendszerben, amelynek nemzetközi jogi alapját rendszeresen megkérdőjelezik? – ezt már a nemzetbiztonsági bizottság elnöke kérdezte, hiszen szerinte nem a Magyar Nemzet utánközlése jelenti a kockázatot. Kövér László úgy vélekedett, hogy Tóth Andrásnak mély, negatív elfogultságából fakadnak a sajtóval kapcsolatos megjegyzései. Demeter Ervin nem kapott választ arra a kérdésére, hogy milyen közös operatív műveletekben vettek részt a CIA és a hazai titkosszolgálatok, illetve miben nyilvánul meg ez a kétoldalú együttműködés. A nyilvános ülést kezdeményező MSZP tiltakozott a kérdés kapcsán is, mondván, ezt nem ezen az ülésen kell megválaszolni. Tóth András annyit jegyzett meg, számára az a fontos, hogy „a Magyar Köztársaságot hírbe hozó információkat blokkoljuk”. – Államtitkokat ezúttal sem sértek meg – tette hozzá az államtitkár, aki szerint a szolgálatok rigorózusan figyelnek a törvényességre, az együttműködés megfelelő jogi keretek között zajlik. Demeter Ervin erre úgy reagált: nem az a kérdés, hogy az államtitkár szerint nem sértették meg a magyar és a nemzetközi jogot a terrorizmus elleni harc jegyében, hanem az, hogy a nemzetbiztonsági bizottság értékelése szerint történt-e jogsértés. Egyben reményét fejezte ki, Tóth András leszokott már arról, hogy törvénysértő dolgokra ad engedélyt. Kövér László annak a véleményének adott hangot, hogy a baloldali politikusoknál, így Tóth Andrásnál is működhetnek még a kényszeres megfelelési reflexek. 1998–2002 között több döntést kellett hozni a magyar szolgálatok vonatkozásában, hogy egyenrangú partnernek tekintsék őket más külföldi szolgálatok is.
Zsohár István, az Információs Hivatal főigazgatója a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy lapunk egy utánközléssel miért valósított meg nemzetbiztonsági kockázatot, nem kívánt állást foglalni. Tóth András az ülés után ugyanezen kérdésünkre azt mondta, hogy szerinte tényként állítottuk be az olasz szélsőbaloldali lapban közölteket, s ez kockázatot jelent. Demeter Ervin kérdései kapcsán azt felelte utólag: semmilyen olyan információval nem rendelkezik, mint amilyeneket a fideszes politikus kérdéseiben felvetett.
November 9.: Az Il Manifesto olasz kommunista lapban megjelenik az interjú Cherif Bassiounival.
November 12.: Lapunk ismerteti az Il Manifesto írását, egyúttal közli a hivatalos magyar cáfolatokat a CIA-fogolytáborokkal kapcsolatban. A Magyar Távirati Iroda idézi lapunk cikkét, s beszámol arról, hogy a Külügyminisztérium cáfol, és tájékozódik az ügyben.
November 14.: Az MTI 12.25 órakor közöl először szöveghű részletet az Il Manifesto cikkéből, 22.11 órakor pedig közzéteszi Bassiouni nyilatkozatát, miszerint nem állította tényként az olasz napilapnak adott interjújában, hogy a CIA Lengyelország, Magyarország és Románia területén titkos börtönökben terrorizmussal gyanúsított foglyok kínvallatását végzi vagy végezte.
