A nők halálozási statisztikájának második helyezettje a méhnyakrák. Magyarországon évente 1000–1200 új beteget regisztrálnak, az ehhez a daganattípushoz köthető halálesetek száma pedig évi 500–600 között mozog. A leginkább veszélyeztetett korcsoport még mindig a 45–65 közötti populáció, ám sajnálatos módon a fiatalabbak között is ijesztő mértékű növekedést mutat a betegség – tudtuk meg Hernádi professzortól, aki a Debreceni Egyetem onkológiai tanszék- vezetőjeként évek óta kutatja a virológusokkal közösen, milyen típusú fertőzéssel lehet kapcsolatban e halálos kór, illetve hogyan lehet megelőzni, gyógyítani a bajt.
– A Debreceni Egyetem kutatócsoportja az elsők között hívta fel a tudományos világ figyelmét arra, hogy a méhnyakrák kialakulása és a humánpapillomavírus-fertőzés között ok-okozati összefüggés van. Arra is rámutattunk, hogy a nők hetven százaléka élete során legalább egyszer találkozik a nemi úton terjedő vírusok közé tartozó HPV-törzs valamelyik tagjával, így a veszélyeztetettség igen nagy. A különféle tudományos laborokban végzett kísérletek igazolták: a hetvenféle HPV közül mintegy tíz rákkeltő, s ezek közül kettő: a HPV 16 és HPV 18 különösen agresszív, jelenléte daganat kialakulásához vezethet, másik kettő pedig nem okoz ugyan rosszindulatú daganatot, nehezen és fájdalmasan gyógyítható szemölcsöket – úgynevezett condylomát viszont annál inkább. Mi, a debreceni kutatócsoport a terápia irányában indultunk el, vagyis azt vizsgáljuk, hogyan lehet a vírus által már beindított folyamatokat gyógyítani, másutt viszont a megelőzés lehetőségét vették górcső alá. Ez utóbbi kutatások ma már olyan fázisban vannak, hogy több gyógyszergyárnál gyakorlatilag rendelkezésre áll egy olyan oltóanyag, amivel a betegség kialakulását meg lehet előzni.
Az oltás lényege, hogy a szervezet első védővonalát mozgósítja olyan módon, hogy a halálos ellenség, vagyis a vírus felismerésére és megsemmisítésére programozott antitestek termelődését stimulálja – foglalja össze a korszakos felfedezés történetét Hernádi Zoltán.
A tudomány tehát megtette a magáét, most már „csak” a gyógyszergyárakon, kormányokon és egészségbiztosítókon áll, mikor veheti hasznát az emberiség a felfedezésnek. Az orvosok ugyanis úgy vélik: szerencsés lenne a HPV-oltást beiktatni a kötelező védőoltások sorába. Ez pedig országos kampányt és átgondolt finanszírozási hátteret igényel. Az oltás ugyanis csak akkor hatásos, ha olyan gyermeken alkalmazzák, akinek még nem volt módja fertőzésen átesni, vagyis az a szerencsés, ha a kislányok 10 és 13 éves koruk között megkapják a vakcinát. (Szerettük volna erről megkérdezni a szaktárcát, ám hivatalosan nem tájékoztattak bennünket, nem hivatalosan pedig azt a háttér-információt kaptuk, hogy a magyar kormány a HPV-vakcinát egyelőre tudományos eredményként értékeli, aminek bevezetése még nincs napirenden.)
– A gyermeklányok oltásának megszervezése sem egyszerű a világon sehol, s különösen nem az a szegény országokban, ahol a világszerte diagnosztizált új megbetegedések kilencven százalékát regisztrálják. Ám ha rövid időn belül sikerül is, akkor sem lehet nyugodtan hátradőlni a karosszékben – mutat rá Hernádi professzor. – Ugyanis a HPV a férfiakban is jelen van, s bár náluk valószínűleg nem okoz olyan mértékben kóros elváltozást, mint a nőknél, mégsem zárható ki, hogy a HPV-fertőzés az ő esetükben is jár bizonyos veszélyekkel. Annál is inkább, mert ez a vírustörzs az emberi test olyan részein telepszik meg szívesen, ahol különféle hámszövetek érintkeznek egymással. Márpedig ilyen érintkezés számos helyen előfordul az emberi szervezetben. Az emésztőrendszerben például több ilyen érintkezési pont is található. Ezért folynak a kutatások abba az irányba, hogy milyen betegségek köthetők még a HPV különféle típusaihoz, és természetesen abba az irányba is, hogy hogyan kezelhetők az eddigieknél eredményesebben azok a nők, akik már megbetegedtek méhnyakrákban – derült ki a professzor szavaiból.
A Debrecenben is folyó vizsgálódások irányáról Hernádi Zoltán elmondta: míg az oltás úgy hat, hogy a szervezet védekező rendszerének „első vonalát” az antitesteket szaporítja és „tanítja meg” a halálos ellenség felismerésére és hatástalanítására, addig a már beteg szervezetben a „második vonalat”, vagyis a fehérvérsejtek közé tartozó limfocitákat kell „hadrendbe” állítani.
Gyógyszerháború várható. A rosszindulatú daganat kialakulásáért felelős HPV 16 és HPV 18, illetve a condylomát okozó másik két vírusvariáns ellen védő oltóanyag kifejlesztésében az amerikai Merck gyógyszerkonszern áll az élen, de szorosan a nyomában van – és talán ma már kooperációban is – a francia–svájci Sanofi, továbbá csatlakozott a potenciális gyártók közé a jelenleg legnagyobb multinacionális cég, a svájci központú Roche is. A szaksajtó úgy véli: gyógyszerháborúnak nézünk elébe, mert egyes szakemberek a Merck szérumánál máris hatásosabbnak vélik a Sanofi készítményét, a Roche „koktéljának” hatásáról pedig egyelőre kiszivárogtatott információ sincsen.
