A „kelta tigris” Magyarországra figyel

A magyar–ír kapcsolatok tizenöt éves gazdasági és politikai fejlődését jól jelzi az a tény, hogy az idén több kiemelkedő diplomáciai eseményre került sor a két ország között. Februárban Mádl Ferenc köztársasági elnök látogatott Dublinba és Corkba, szeptemberben pedig Micháel Martin ír gazdasági miniszter nyitotta meg a budapesti ír kereskedelmi hetet. Két héttel ezelőtt Bertie Ahern miniszterelnök tárgyalt a magyar fővárosban, és ebből az alkalomból mutatkozott be az Ír–Magyar Üzleti Kör nevű egyesület. Vezetője, Nick Kós családi hátterét tekintve is kétségkívül megjeleníti a két nép barátságát.
– Írországban születtem és nőttem fel – idézi a múltat az üzletember –, de apám Budapesten látta meg a napvilágot, és családjával közvetlenül a háború után hagyta el Magyarországot. 1994-ben költöztem Budapestre, és szeretek itt élni, szeretem a várost, az embereket. Ha szabad így fogalmaznom, az íreket és a magyarokat a hasonló történelmi helyzeteken túl az is egymáshoz közelíti, hogy szerte a nagyvilágon elismerés és egyfajta globális népszerűség övezi őket.
Nick Kós nem titkolja, hogy túl az érzelmi szálakon, nagyon is racionális okok vezetnek ahhoz, hogy egy ír üzletember éppen hazánkban fektesse be a pénzét. Ha szemügyre vesszük a statisztikákat, beszédes tény, hogy az elmúlt években mintegy 200 millió eurót meghaladó értékben érkezett ír működő tőke Magyarországra. Elsősorban az elektronikai gyártás és az információs technológiai szektor befektetési lehetőségei vonzzák a zöld szigetről érkező üzletembereket, aligha véletlen, hogy az ír gazdasági hétre tizenegy szoftvergyártó cég érkezett, amelyek leginkább banki szoftverek fejlesztésével és telekommunikációval foglalkoznak. Mindemellett továbbra is slágertéma az ingatlanfejlesztés, eddig mintegy hatezer ír állampolgár vásárolt befektetési céllal magyarországi ingatlant.
– Miért éppen Budapestet, és nem mondjuk Prágát vagy Pozsonyt választják az ír befektetők?
– Az ír gazdasági fellendülés eredményeként egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy befektetési vagy más céllal lakásokat vásároljanak külföldön. A magyar főváros alighanem azért vonzó számukra, mert jó infrastruktúrájú, biztonságos és – legalábbis szerintem – gyönyörű. A magyar gazdaság izmosodik, az elmúlt években sok nyugati befektető érkezett, s ez összességében felkeltette az írek figyelmét.
Nick Kós szemmel láthatóan nem szívesen időzik az ír gazdasági csoda receptjére vonatkozó kérdésünknél, és alighanem igaza is van: minél többet hallunk az angol anyanyelvűség, a szakosodás és a nemzeti stratégia alapján felívelő ír sikertörténetről, annál kétségesebb, hogy át lehet-e ültetni mindezt a magyar környezetbe. Ennél jóval fontosabb, hogy a frissen megalakult Ír–Magyar Üzleti Kör az ír befektetők eddigi tapasztalatait hasznosítva konkrét lépéseket is tervez az országaink közötti kereskedelem előmozdítására.
– Alapvetően három dolgot szeretnénk elérni – szögezi le Nick Kós. – Mindenekelőtt lobbizni kívánunk az ír cégek üzleti lehetőségeiért, meglátásunk szerint a mi csoportunk kiválóan alkalmas erre a célra. Ne feledjük azt sem, hogy az itt befektető ír vállalatok rendszerint nem óriáscégek, szükségük van tehát a támogatásra. Másodsorban hálózatépítésre törekszünk a Magyarországon már megtelepült ír cégek számára. Végül, de nem utolsósorban információkat is szívesen bocsátunk egymás rendelkezésére, hiszen ez elengedhetetlen feltétele az eredményesebb üzletkötésnek. Hangsúlyozni szeretném, hogy az Ír–Magyar Üzleti Kört kiváló kapcsolat fűzi a rendkívül aktív budapesti ír nagykövetséghez, akik különböző programok szervezésével nagyban elősegítik az ír–magyar gazdasági, politikai, kulturális közeledést.
Bőven van tehát mit tanulnunk Írországtól, és ha időnként „magyar pumának” is szeretnénk láttatni magunkat, a realitások szerénységre intenek. Különösen érvényes mindez, ha a „kelta tigris” valóban imponáló eredményeit tekintjük: az ír gazdaság által megtermelt GDP például háromszorosa a magyarországinak. A magyar–ír kapcsolatoknak biztató a jövője, még akkor is, ha az Írországba irányuló magyar kivitel értéke tavaly 108,2 millió euró volt, míg egy évvel korábban 132,1 milliót tett ki. A Magyarországra érkező ír import értéke 2004-ben 138,1 millió eurós volt, míg 2003-ban 198,9 millió euró. Ír befektetéssel valósult meg – többek között – a Fly Balaton (a sármelléki repülőtér), a bakonyi szélerőmű, valamint a Four Season Gresham Palace Hotel. Csak bízhatunk abban, hogy az ír csoda receptje után majd a magyar csoda receptjére is kíváncsi lesz a nagyvilág.