Aki nem fogadja el, hogy az árvíz elleni védekezés fontossága mindent megelőz a Tisza völgyében, „az nem tudja, hová tette őt a Jóisten” – jelentette ki a közelmúltban Persányi Miklós a tiszaroffi árapasztó tározó munkaterületének átadásán.
A Tisza mentén élők szerint a szabad demokrata környezetvédelmi és vízügyi miniszter talán már maga sem vette észre, hogy hová „tette őt a Jóisten”, amikor kimondta ezeket a szavakat, hiszen történetesen nem egy megépült árapasztó tározó partjainál állt, hanem csak egy munkaterületet adott át, ahol majd valamikor, jövőre talán megvalósulhat valami. Az utóbbi években a minisztérium gyakran hangoztatta, hogy milyen beruházásokat „kezdtek el”, „készítettek elő”, „indítottak el”, „terveznek”, illetve valósítanak majd meg a következő években a Vásárhelyi-terv részeként, de valójában kivitelezésről csak ritkán beszélt. Az eredeti elképzelések szerint 2007-ig 65 milliárd forintot kívántak felhasználni a Vásárhelyi-terv árvízvédelmi munkáinak megvalósítására, és további 65 milliárdot az ehhez kapcsolódó vidékfejlesztésre, de a valóságban ezekből az elképzelésekből szinte semmi nem valósult meg. Pontosabban számos helyen százmilliókat költöttek el nyúlfarknyi vagy néhány kilométer hosszúságú gátszakaszok megerősítésére, árterek kitisztítására, úgynevezett revitalizálásra. A Vásárhelyi-tervben szereplő számos víztározó közül azonban egyelőre egyet sem építettek meg, pedig a szocialista–szabad demokrata kormány azt ígérte, hogy már 2004-re befejezi a Tisza és mellékfolyói árvízrendszerének teljes körű kiépítését.
A 2003. év elment a tervezők kiválasztására, akik tanulmányokat készítettek, 2004-ben pedig az előkészítő munkák, tervezések, engedélyeztetések húzódtak egészen novemberig, amikor megtették az első kapavágást a Tisza-szigeti és a Körös-torok alatti munkaterületeken. A szaktárca akkor a Magyar Nemzetnek elismerte, hogy a 2004-ben előirányzott, a Draskovics-csomaggal szerény mértékben csökkentett nyolcmilliárd forintból a kivitelezési munkákra mindössze 33,2 millió forintot költöttek el, s a tervekre, szakértői anyagokra kifizetett összeg is alig haladja meg az egymilliárd forintot.
A tavaly megkezdett munkák mellett az idén 22 építési területen indultak meg bizonyos tevékenységek. Ezekből a többnyire gáterősítésből álló munkákból azonban mindössze hét fejeződött be az idén annak ellenére, hogy a költségvetésben elvben nyolcmilliárd forint állt rendelkezésre a fejezetnél a Vásárhelyi-terv munkáinak folytatására, és ehhez hozzáadódott a tavalyi költségvetési maradványból áthozott 6,1 milliárd forint és az EU környezetvédelmi és infrastruktúra operatív programjának 3,4 milliárd forintja is. Folytatódott ugyanakkor a tározók engedélyezési terveinek készítése, hatástanulmányok, hullámtéri beavatkozások tervezése, de a kivitelezéshez csak kevés helyen jutottak el. A tervezés a minisztérium közlése szerint 916 millió forintot emésztett fel. A szaktárca folytatta ugyanakkor a kisajátításokat és a területvásárlásokat is az építendő létesítmények helyén, valamint kártalanítást fizetett a cigánd–tiszakarádi és a tiszaroffi tározó területére eső földek tulajdonosainak. 330 millió forintot fizetett ki a KVM régészeti munkákra is, amelyeket a beavatkozások helyén hajtottak végre. Eközben a gyakorlati munkák közül csupán partbiztosításokat, töltésfejlesztéseket végeztek el.
A tiszanagyfalu–rakamazi Nagymorotva revitalizációjára és egy öt és fél kilométeres töltés megerősítésére másfél milliárd forintot költöttek el, 200 millió forintért rendezték a hullámteret a tivadari híd környezetében, megerősítve a kisari partot, a Kósdi-zsilip megszüntetéséhez pedig új töltést építettek 110 millióért. A partot erősítették meg Csongrád alatt is, illetve felújították a tiszaalpári, kanászéri zsilipet, és fejlesztették a töltést a Szeged és az országhatár közötti Tisza-szigeti területeken. A huszonkét projektből egyelőre tehát ennyit fejeztek be, a minisztérium azonban nem árulta el, hogy tételesen és pontosan mennyit költöttek a lezárult munkák kivitelezésére.
A szaktárca többszöri megkeresésünkre is mindössze annyit közölt, hogy a 2005. évi összes kifizetés 4,5 milliárd forint volt, az „átadott, megkezdett, szerződéssel lekötött munkák ellenértéke” pedig ez idáig összesen 30,4 milliárd forintra rúg.
Jelenleg a tárca szerint persze számos helyen „folyik az építkezés”. Útépítésbe, közműkiváltásokba kezdtek például a tervezett cigánd–tiszakarádi tározó helyszínén, töltést erősítenek a leendő tiszaroffi tározónál, elkezdtek építeni egy torkolati műtárgyat a Lónyai-főcsatornán, Tószeg árvízvédelmi rendszerének kiépítéséhez is hozzákezdtek, partot erősítenek a Körös-torok alatt, és megindult a vezsenyi nyári gát zsilipeinek felújítása. Szakértők szerint azonban kérdéses, hogy a gátfelújítások mennyire tekinthetők a Vásárhelyi-tervben kitalált, komplex árvízvédelmi rendszer elemeinek, és mennyiben a kötelező, amúgy is szükséges renoválási feladatok elvégzésének. Az idén számos munkaterületet is átadtak, de ezeken a helyszíneken legkorábban is csak jövőre kezdődhet meg az építés. Ilyen egy bivaly-tói, egy tiszadobi, egy csongrádi helyszín, illetve a tiszaroffi árapasztó tározó területe. A környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program támogatásával ugyanakkor tervezik a cigánd– tiszakarádi árvízi tározó tájgazdálkodási mintaprojektjének kialakítását is.
A kormány persze a Vásárhelyi-tervről szólva sem szűkölködik azokban az ígéretekben, amelyeket majd jövőre kíván beteljesíteni. Állítása szerint 2006-ban folytatódnak és befejeződnek a szerződéssel lekötött, megkezdett építések, valamint számos további helyszínen indulnak a munkák.
A tárca tájékoztatása szerint a jövő évi munkákra fordítható az idén maradványképzési kötelezettség miatt halasztott fizetésre elkülönített kilencmilliárd forint, a 2006. évi költségvetésből biztosított 5,7 milliárd forint és a környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program 2,8 milliárd forintja is. Az uniós társfinanszírozással megvalósuló nagyobb projektek viszont jórészt csak 2007-ben indulnak.
Turi-Kovács: Joggal tüntettek a helyiek
Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke kérdésünkre rávilágított: eredetileg több mint ötvenmilliárd forint elköltését tervezték a Vásárhelyi-tervben 2006 végéig, de ennek a töredékét sem fordították tényleges kivitelezésre. Tavaly például szinte semmit nem költöttek a gyakorlati munkákra, de összesen csaknem 2,5 milliárd forint ment el tervezésre, és csak az idén kezdték el az első tározók építését – tette hozzá. A politikus szerint ezért joggal tüntettek a helyiek a Parlament előtt. Mint elmondta, a tüntetés hatására kezdeményezte az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, hogy az árvízveszélyes időszak előtt számoljon be a kormány arról, hogyan állnak a gátak és a tározók építésével. Turi-Kovács Béla szerint lesújtó a helyzet, alig több mint 200 méternyi új gát épült, az árapasztó víztározóik építését pedig alig kezdték el, ezért például a tivadari szűkület továbbra is súlyos veszélyforrást jelent egy árvíz esetén. Elmaradt a kapcsolódó infrastrukturális beruházások nagy része is, pedig erre 2007-ig 15 milliárd forintot kellene fordítani – mutatott rá Turi-Kovács Béla.
Néhány adat, amit a szaktárca hajlandó volt elárulni
2004: A Vásárhelyi-terv kerete 8,2 milliárd forint volt, amit évközbeni megszorítással 7,73 milliárdra csökkentettek. Ebből kivitelezési munkálatokra 33,2 millió forintot fizettek ki. A tervezésre, előkészítésre költött összeget lapunknak nem árulták el, az 1,5-2,5 milliárd forintra tehető. A papíron megmaradt pénzt az idei évre könyvelték át.
2005: A költségvetés nyolcmilliárd forintot tartalmazott a Vásárhelyi-tervre. Ehhez jön az előző évről áthozott 6,1 milliárd forint, továbbá az EU 3,4 milliárdos támogatása. Az összesen 17,5 milliárd forintos forrásból a tárca közlése szerint 4,5 milliárd forintot fizettek ki.
