A magyarok nem bíznak a hadseregben

A magyarok többsége, mint annyiszor a történelemben, ma is „minden áron” megvédené a hazát, ám egy új felmérés szerint abban is nagy az egyetértés, hogy minderre a Magyar Honvédség nem alkalmas.

Magyarország nem tudná megvédeni magát az állampolgárok többsége szerint egy fegyveres konfliktus esetén – derül ki a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem felméréséből. A válaszadók nagy része úgy véli, hogy ez többek között a korszerű felszerelés hiányának köszönhető. A kutatás rámutat arra is, hogy jelenleg a magyaroknak csupán hat százaléka vállalna katonai szolgálatot. A megkérdezettek szinte egyöntetűen egyetértenek abban, hogy országunk függetlenségét minden áron meg kell védeni. Ugyanakkor a többség (58 százalék) úgy véli, hogy egy fegyveres konfliktus esetén nem tudnánk megvédeni magunkat, s csak a válaszadók alig több mint harmada nem azonosul ezzel a kijelentéssel. A kérdezettek nagy többsége (77 százalék) szerint ez azért is van, mert a honvédség nem rendelkezik modern eszközökkel, és többen kétkednek (46 százalék), mint egyetértenek (43 százalék) a tekintetben is, hogy a hadsereg jól felkészült a technikai eszközök és a fegyverek használatára.
*
A nagy többség (58 százalék) abban is egyetért, hogy a Magyar Honvédség fegyelmezett és jó erkölcsi állapotban van, azonban minden harmadik válaszadó (31 százalék) nem tud azonosulni ezzel a kijelentéssel. A kutatás adatai alapján egyértelműen kimutatható az is, hogy ma Magyarországon nem népszerű katonának lenni. A magyar lakosság hozzávetőleg 14 százaléka mutat ugyanis hajlandóságot a szerződéses katonai szolgálat vállalására. Ezen belül 6 százalék egyértelműen, 8 százalék pedig esetleg a jövőben mutat érdeklődést ez iránt.
A szolgálatvállalásra vonatkozó adatok valóságos értékét persze korlátozza a válaszadók életkora, mivel tekintélyes hányaduk túlkoros lenne katonának.
A vizsgálatot a közelmúltban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központja végezte a magyar felnőtt lakosság körében a honvédség megítéléséről, és a magyar hadsereg számára fontos biztonságot érintő kérdésekben. Az adatfelvételt három országot (Csehország, Szlovákia, Magyarország) érintő, nemzetközi program részeként hajtották végre.