Átfogó, ötéves adóreformot jelentett be a kormány még a nyáron. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ennek kapcsán azt ígérte: valamennyi adónemet érinti majd a program, s alapirányát tekintve az adóterheket és a járulékterheket csökkentő, a gazdaság versenyképességét és a társadalmi igazságosság növelését egyaránt szolgáló adóreformot fog elindítani a kabinet.
Nos, a jövő évi adójogszabályokat megvizsgálva lényegében csak az áfateher csökkentése a „lelke” a 2006-os változásnak. Vagyis jövőre 20 százalékra mérséklődik a jelenleg 25 százalékos áfa. Ezt elméletileg mindannyian érezzük majd: mindössze kétszázalékos inflációt jósolnak a szakértők, akik szerint ezzel a módosítással leginkább a pénzpiaci szereplők járnak jól, továbbá a kereskedők. Előbbiek esetében csökkennek majd a költségek, így egy hazai banki vagy lízingszolgáltatás versenyképesebbé válhat, s konkurálhat például egy osztrák, egy francia vagy egy olasz pénzügyi konstrukcióval. Az utóbbi kapcsán a határon túli bevásárlóturizmus mérséklődhet, hiszen az itt forgalmazott, illetve behozott árucikkeket kisebb adó terheli majd.
Az átlagember pénztárcája számára minimális, szinte érzékelhetetlen lesz a módosulás. Jövőre 36 százalékra mérséklődik a mostani 38 százalékos felső kulcs, miközben az alsó 18 százalék marad. Vagyis ötvenezer forinttal, 1,550 millió forintra emelkedik a két kulcs közötti jövedelmi határ. A tervek szerint az évtized végén már csak a hárommillió forint fölötti jövedelmeket terhelné a magasabb adókulcs. Az adó-jóváírási szabályokat viszont egyelőre csak a jövő évre rögzítették. Idetartozik, hogy az általános adójóváírás összege változatlanul havi kilencezer forint lesz, ám magasabb, évi 1,5 millió forintos bruttó jövedelemig járna. Csak a három- vagy többgyermekeseknél marad fenn a családi adókedvezmény. A kifejezetten politikai célzattal bevezetendő luxusadó elvei alapján a százmillió forintot meghaladó értékű ingatlanoknál a százmilliót meghaladó rész fél százalékát kell befizetniük az ország vagyonosainak. Számítások szerint a megközelítőleg négymillió lakásból tízezer, a körülbelül félmillió üdülőből pedig ezer lehet, amelynek az értéke eléri a százmillió forintot. Ugyanakkor a több tulajdonos miatt az új adónem körülbelül harmincezer adózóra terjedne ki. Ha már új év, természetesen új adónem. A hétfőn elfogadott törvény szerint az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint tehetnek majd eleget jövő év január 1-jétől az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek bizonyos szakmákban (könyv- és lapkiadó szerkesztője, újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő, egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások, író, műfordító, képzőművész, iparművész, zeneszerző, rendező, operatőr, fotóművész, egyéb alkotóművész, színész) dolgozó magánszemélyek és a tevékenységük ellenértékét kifizető cégek. E szakmák képviselői az ekho alapján elszámolt jövedelmük után 15 százaléknyi, a kifizetők 20 százaléknyi adót, járulékot fizetnek. Az ekhót azok választhatják, akik évenként 25 millió forintnál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek.
Nem lesz iparűzési adó. Az adóreform jelentős eleme az, hogy a helyi iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnik. Ugyanakkor az elfogadott törvénymódosítás nem közli, hogy a helyi iparűzési adót milyen kötelezettség fogja esetlegesen felváltani, de kimondja, hogy a következő év végére törvény fog rendelkezni a kieső önkormányzati bevétel pótlásáról.
Szegény állam. A kormány számításai szerint az általános forgalmi adó felső kulcsának csökkentése 25-ről 20 százalékra mindössze 160-170 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit. Ez felettébb alacsony összegnek tűnik, hiszen az adóreform-bizottság által készített koncepció szerint egy százalékpontos áfacsökkentés nagyjából 50 milliárd forintos bevételkiesést jelent a büdzsének, vagyis öt százalékpontnál 250 milliárd forintról lenne szó. Bár szakértők szerint ebből valamennyi „visszajön” úgynevezett pótlólagos adóbevételként, a kormány a 166 milliárdot nem korrigált bevételkiesésként számítja, ami így meglehetősen optimista prognózisnak tűnik. Egyébként a fentebb részletezett adócsökkentési program 300 milliárd forintjába kerül az államnak. A forgalomemelkedés és a versenyképesség növekedése miatt azonban a tényleges elmaradt bevétel, számítások szerint, csak 194 milliárd forint lesz. Az összesítések alapján az ötéves adóreform 2006–2010 között 1080 milliárd forintba kerülhet majd, ennek korrigáló hatásaival is számolva ténylegesen 809 milliárddal lesz kisebb az állami bevétel. Arról, hogy ezt a kiadási oldalon hogyan ellensúlyozzák, egyelőre nem sokat tudni. Utóbbi azért is gond, mert a kormánynak nemcsak ezt a 194 milliárd forintot kell előteremtenie, hanem azt a további 160-170 milliárdot is, amivel az államháztartási hiányt csökkenteni kell.
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
